Máj multyé krisjunurj sză vă gye drágu-l Domn, pátyé sî ku szănă tátyé fugă rou ká părou, vijé binyilye ká nălbinyije kit frunză-j pă szok átit kupij sză vă gye drágu-l Domn pă lá fok!
Zhutisardas o Del te resas o kerechuno, te resas les ande inke bute bershende baxtyasa, zorasa, pachasa, vojasa, sastyimasa, tumare familijanca kethane. Po rup po somnakaj te phiren. T’aven saste thaj baxtale!
शुभ नाताळ नवीन वर्षच्या हार्दिक शुभेच्छा
Śubh Nātāḷ Navīn Varṣacyā Hārdik Śubhecchā
A háttérzene forrása: You Tube (A cigánytábor az égbe megy, A piros alma, Loli Phabay, 1975)
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
Letöltés (66 fotó, becsomagolt JPG, 16.5 MB)
A cigány diákok, akikkel dolgozom, időnként furcsa problémákkal állnak elő: „Jó az magának, hogy én tanulok?” Olykor azonban e kérdés megfordítása is el-elhangzik: „Jó az valakinek, hogy mi nem tanulunk?” Cui prodest ignorantia? Romániában hallottam így, ahogy a címben írtam. A temesvári egyetemen, egy ott tanító cigány asszony fogalmazta ekképpen, Ciceró modorában. Márk Letícia görög-latin tanárnő - jegyezzük meg a nevét, még hallani fogunk róla - szabad idejében otthon, Temesvár külvárosában, a mosókonyhában a környék lakóinak betűvetést oktat: a Soros Alapítvány segítségével az analfabetizmus ellen küzd.
Tovább »
A „Harmadik Világ” kifejezés eredete – a kifejezés alkotója így számol be a fogalom születéséről:
1951-ben egy brazil folyóiratban három világot emlegettem, de akkor még a „Harmadik Világ” kifejezést nem használtam. Ezt akifejezést alőször írásban a „l’Observateur” című hetilap 1952. augusztus 14-i számában alkottam és használtam. A cikk így ér véget: „A kizsákmányolt és megvetett Harmadik Világot semmibe veszik, de az, ahogy annak idején a Harmadik Rend is, valamivé akar lenni.” Így idéztem fel a francia forradalom idejéből Sieyes abbé híres mondatát a Harmadik Rendről. Nem folytattam az analógiát, (bár szóban néha viccből hozzáfűztem) hogy a kapitalista világot a nemességhez és a kommunista világot a papsághoz lehet hasonlítani.
Alfred Sauvy cikke a L’Observateur 118. számának 14. oldalán 1952. augusztus 14-én.
Sokat beszélünk a körülöttünk létrejött két világról, a fenyegető háborújukról, a békés egymás mellett élésükről stb., miközben megfeledkezünk arról, hogy van egy harmadik világ, mely jelentősebb is, és időrendben is megelőzi a kettőt. Ez pediglen, ahogy az ENSZ-ben mondanák, az „elmaradott” országok világa.
Tovább »
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
Énekelj a faluból, énekelj a városból
Szábá kucsi ho szák-i déj
Énekel mindenki aki kedveszegett volt
Szábá kucsi ho szák-i déj
Szabadíts fel, szabadíts fel, Miniszterelnök, szabadíts fel.
Szabadíts fel, szabadíts fel, Miniszterelnök, szabadíts fel.
Söprés, szövés, földművelés
Szábá kucsi ho szák-i déj
Mutasd meg nekem az érdemünket tagadó embert
Szábá kucsi ho szák-i déj
Szabadítsd fel a Dalitokat, szabadítsd fel a Dalitokat,
Miniszterelnök, szabadítsd fel a Dalitokat
Szabadítsd fel a Dalitokat, szabadítsd fel a Dalitokat,
Miniszterelnök, szabadítsd fel a Dalitokat
Tovább »
Kategorizálva: 
Legaktívabb kommentelők