Dzsaj Bhím Közösség

Címlap

Ajándékcsomagot kaptak a Borsod megyei Sajókazán azok a családok, amelyek az elmúlt évben a Dr. Ámbédkár Gimnáziumba járó gyermekeikkel együtt tanultak és jó eredményt értek el. Az ünnepi ajándékot Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár adta át az érintetteknek szombaton.

A sajókazai Rákóczi úton lévő közösségi házban karácsonyi műsor várta az egybegyűlteket, a programmal a budai Káldor Miklós Kollégium diákjai kedveskedtek a jelenlévőknek. Az egyik hazai élelmiszer-áruházlánc által felajánlott ajándékkosarakat ezután kapták meg a gyerekek és szüleik.

Tovább »

     1 komment Megtekintve 3. 330 alkalommal

Sajókazán 2010. augusztus 21-én tartották az állami ünnep helyi rendezvényeit.

A délutánt a Sólyom telepen szerveződött hagyományőrző csoportok nyitották.

A Sajókazai Asszonykórus több civil szervezet tagjaiból alakult. 2009 novemberétől énekelnek együtt, repertoárjukban megtalálható a magyarországi, szlovákiai, romungro, magyar cigányok dal kultúrája, cigányos csárdások, pergető, illetve hallgató dalok. Magyarul, és ami különlegesnek számít itt Magyarországon, egy régi cigány nyelven, az ún. kárpáti cigány nyelven szólaltatják meg népdalaikat.
Utánuk a Testvérszívek hagyományőrző folklór együttes zenészeit fogadta a kastély előtt felállított színpad.

A sajókazai közönség ilyen fellépéseken ismerheti meg a cigányság autentikus kultúráját, zenéit, táncait.

     

     Nincs komment Megtekintve 3. 819 alkalommal

Az ország egyik leghátrányosabb helyzetű területén, az ózdi kistérségben december 15-én indul a 11 települést és 330 gyermeket bevonó, komplex tanodaprogram, amely hátrányos helyzetű, 7-8. osztályos gyerekeket kíván hozzásegíteni a sikeres továbbtanuláshoz. A programot megvalósító Dr. Ámbédkar Gimnázium, illetve a fenntartó Dzsaj Bhím Közösség országosan öt településen működteti „második esély” gimnáziumát.Míg a középosztálybeli gyerekek zöme számára magától értetődő, hogy az általános iskola elvégzése után érettségit adó középiskolában folytatják tanulmányaikat, és az ehhez szükséges kulturális és anyagi háttér elérhető a számukra, a mélyszegénységben élő gyerekekben ennek lehetősége sokszor fel sem merül. Az igazán rászoruló gyerekek számára a különórák megfizethetetlenek, az iskolai képzés sokszor kevéssé eredményes, és olykor családjuk sem hisz abban, hogy eljuthatnak az érettségiig. Álmaikban sem mernek többet remélni egy szakmunkás bizonyítványnál. Ózdon épp úgy, ahogy bárhol az országban, a cigány fiatalok elenyésző arányban tudnak érettségit szerezni, s ez mélyszegénységben élő nem cigány társaikra is érvényes. A középiskolába való bejutás és annak sikeres elvégzése közös térségi érdek, ezért a program a helyi önkormányzati, kisebbségi, egyházi és magán szervezetekkel partnerségre törekszik. „Ez a program a gyerekek felzárkóztatása és a munkahelyteremtés szempontjából egyaránt fontos megoldást kínál”– véli Kovács László, az egyik érintett település, Kelemér polgármestere. „A gyerekekről először azt kell megtudnunk, hogy mi az, ami mozgatja őket. Ezután közösségi élményekben, szerencsés találkozásokban és sikerekben kell részesülniük ahhoz, hogy hosszú távon az iskolában is jól akarjanak és tudjanak teljesíteni” – fejti ki Orsós János Waldorf-tanár, a Dzsaj Bhím Közösség vezetője. – „Mi nem a tananyagot, hanem a gyerekeket tanítjuk. Játékos, nem-formális eszközökkel fejlesztjük őket. Környezetükből kimozdulva, olyan példákkal találkoznak, amelyek vágyat és hitet ébresztenek bennük arra nézve, hogy kitörhetnek a nyomorból, lehetnek felelős és aktív állampolgárok.” Mindehhez szükséges, hogy a gyerekek saját maguk is aktív félként – művészeti alkotások létrehozóiként, önkéntes akciók megvalósítóiként – vegyenek részt a programban. Munkánkat az egyes településeken mentorok segítik, akik a gyerekekkel, családjaikkal és az intézményekkel egyaránt rendszeres kapcsolatot tartanak.

A programot az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával 451 207 404,- Ft-ból valósítják meg. A program 2010. szeptember 1-től 2012. augusztus 31-ig tart.

Forrás: http://hvg.hu/itthon/20101216_ozdi_kisterseg_tanoda

     Nincs komment Megtekintve 2. 861 alkalommal

A Független Színház egy éve a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatta be a cigánygyilkosságok és a szegénység témáját feldolgozó Tollfosztás című előadást. A nemrég külföldön is bemutatott színdarabot Balogh Rodrigó írta és rendezte. A színészt, színházi pedagógust és társadalmi vállalkozót a kitörési lehetőségekről és a darab sorsáról kérdeztük.

- Művészetről vagy társadalmi szerepvállalásról volt szó elsősorban, amikor nekikezdtél a Tollfosztásnak?

Balogh Rodrigó

Balogh Rodrigó: Szerintem nem kell a kettőt elválasztani. Engem az önmagáért való művészet nem érdekel. Számomra a színház eszköz, hogy felhívjam a figyelmet bizonyos társadalmi jelenségekre, amelyeken a néző kénytelen lesz gondolkodni, miután megnézte a darabot. A Tollfosztásban egyebek között az intézményi anomáliákat kívántuk körüljárni, amelyek cigányokat és nem cigányokat egyaránt sújtanak Magyarországon, a diszkrimináció és agresszió jelenségeinek hátterét, valamint azt, hogy számos cigány és nem cigány gyereket öltek meg az elmúlt években ebben az országban, és a lakosság nem reagált érdemben ezekre az esetekre. Másrészről azokról a szociális kezdeményezésekről sem gondolok sokat, amelyekben csak a hátrányos helyzetű emberek támogatása és látszatcselekvések szerepelnek. Ha valaki cigány származású fiatalokkal csinál színházat, annak ugyanúgy meg kell ütnie egy minőségi szintet, mintha végzett színészek lennének a társulatban. Én azért akartam gyerekekkel dolgozni, mert ezek a történetek csak az ő nézőpontjukból, csak az ő játékukkal válhatnak igazán hitelessé és élővé.

Tovább »

     Nincs komment Megtekintve 2. 074 alkalommal

Közéleti eszmecsere folyik rólunk az egyházügyi törvény köntösébe bújtatva. Rólunk, de nélkülünk: a cigányok jelenléte nem kívánatos. Az illetékes államtitkár egyetlen levelünkre sem válaszolt. A nevünket sem említik, de ugyan kiről is lehet szó? A cigánytelepeken folyó középiskolai oktatásról beszélnek. Ilyesmivel pedig ma hazánkban csak a cigány buddhisták foglalkoznak. Írni olvasni tanítunk felnőtteket, és érettségire készítünk föl cigánytelepi fiatalokat, mert a hitünk ezt parancsolja nekünk. Mások tyúkot lopnak, megint mások masíroznak. Mi tanítunk, imádkozunk, kenyeret adunk az éhezők kezébe, és kivesszük a poharat az iszákosok kezéből. A rólunk nyilatkozók azt állítják, hogy mi „vallási köntösbe bújtunk”. (Értjük: tehát hazudunk, amikor hitünket megvalljuk.) „Visszaélünk az állami támogatásokkal”. (Értjük: tehát lopunk.) Nem valódi egyház, hanem „cigány érdekvédelmi szervezet” vagyunk. (Értjük: hazudós, lopós cigányok volnánk.) Nem kell a mi hitünk. Nem kell nekünk Sajókaza.

(Értjük: nekünk Gyöngyöspata kell, nekünk Olaszliszka kell, nekünk Tatárszentgyörgy kell, „nekünk Mohács kell”.)

Szászfalvi László az egyházak körének átrendezéséről

- Kiszámolták már, hogy a „bizniszegyházak” hány százmillió forintra tettek szert a költségvetésből?

Szászfalvi László: - Csak az egyszázalékos adófelajánlások kiegészítésével évente több mint százmillió forintra. Minden más támogatással együtt ez az összeg az elmúlt húsz évben több milliárd forintot tett ki.

- A törvény nagy kihívása, hogy mindenkit beengedjen a kategóriák egyikébe, aki oda való, de mindenkit kizárjon, akinek nincs ott keresnivalója.

Szászfalvi László: - Így van. Ezért a parlament jegyzéket fog elfogadni a történelmi és esetleg az elismert egyházakról is. Őket a Fővárosi Bíróság külön kérés nélkül regisztrálja, mindenki másnak magának kell kezdeményeznie a bejegyzést. A kérelmekről a bíróság szakértők bevonásával dönt. Az is fontos, hogy levédjük a felekezetek nevét, jelképeit és bizonyos hitelveit. Sokan ugyanis már attól vallásalapítónak tekintik magukat, hogy az internetről teológiai tanokat lopkodnak össze, és más felekezetek ruházatához a megtévesztésig hasonló öltözetben járnak-kelnek.

- Mi a helyzet az olyan - az intézményfenntartó egyházaknak járó állami támogatásért felekezetet alapító - társulatokkal, mint a buddhista köntösben mutatkozó cigány érdekvédő Dzsai Bhím Közösség?

Szászfalvi László: - A cigány érdekvédőknek megvan a helyük a civilszervezetek között, de rossz ajtón kopogtatnak, ha az egyházi törvény hatálya alá szeretnének tartozni. Egyébként figyelemre méltó néhány uniósállam gyakorlata, hogy egy vallás képviseletében egyetlen szervezetet jegyez be a bíróság. Ez nyilván nem a több felekezetre tagolódó keresztyénségre, hanem az iszlámra, a buddhistákra és egyéb keleti vallásokra vonatkozik.

- Azért csak óvatosan, hiszen így a Mazsihisz mellett nem lehetne bejegyezni a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget sem. Meg aztán, más keleti vallásoknak is több legitim szárnya van.

Szászfalvi László: - Ez nyilvánvaló. Csak azt akartam jelezni, hogy mindent mérlegelünk, amikor le akarjuk zárni a kiskapukat.

- Az ördög persze itt is a részletekben rejlik. Nemcsak az fontos, ki melyik kategóriába kerül, hanem hogy az egyes csoportokhoz milyen jogokat és támogatásokat rendelnek.

Forrás: http://hetivalasz.hu/uzlet/tilt-tur-tamogat-36969

     1 komment Megtekintve 2. 498 alkalommal

Technikai szám:

1720 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)----

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-349-209, (06) 48-788-275

    A Dzsaj Bhím Közösség „Segítő Kéz Asszonygyülekezetének” számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00200006

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Andrea nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 1
  • Mai látogatók: 92
  • Mai oldal-megtekintések: 212
  • Összes látogató: 125411
  • Összes oldal-megtekintés: 1510687
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok