Dzsaj Bhím Közösség

Dr. Gail Omvedt: Mayawati és Obama: egy új ezredév előjelei

2008.11.10. Kategorizálva: Címlap, Könyvtár      Címkézve: , , ,

Dr. Gail Omvedt és közönsége a Világvallások Előadás Központjában (Center for the Study of World Religions - CSWR). Harvard Hittudományi Iskola (Harvard Divinity School - HDS) Fotó/Rebecca EstersonObama nyert!

2007. májusában Amerikában voltam, amikor Mayawati (मायावती) asszony főminiszter lett Uttar Pradés (UP) szövetségi államban, Obama pedig az USÁ-ban épp kezdett följönni. A lányom barátaival voltunk, indiai-amerikai baloldali fiatalokkal, mind Obama-hívek, és Mayawati asszony győzelmét ünnepeltük. A bánatos Bush-évek, háború és neokon időszak után valami új történik a világban.

Egy amerikai fekete megcélozza az elnöki széket, miközben egy érinthetetlen asszony India legnagyobb államát vezeti, sőt 10 év múlva esetleg indiai miniszterelnök lesz. A kaszt és a faj sorompói nemcsak fölemelkednek, de eltűnnek. Obama történelmet írt: Mayawati is fog?

Úgy tűnik, tényleg új évezredbe léptünk. Obama győzelme nemcsak az ő vezetői erényeit dícséri, hanem az elődeiére épül. Emlékszem, a 60-as években, még csak harminc-negyven éve, faji zavargások voltak az USÁ-ban. Városi gettólázadások, tiltakozások a szűnni nem akaró amerikai fajgyűlölet ellen.

Egy évszázaddal korábban véres polgárháború – az amerikai történelem legvéresebbike – zajlott le a rabszolgafelszabadításért, hogy aztán szegregációt kényszerítsenek a volt rabszolgákra, és megtagadják tőlük a szavazati jogot. Újabb évszázad kellett a változáshoz. W.E.B. Dubois, az amerikai feketék baloldali élharcosa és Dr. Ámbédkar Apámuram között lényeges elvi és gyakorlati hasonlóságok voltak.

Csakhogy amíg Ámbédkar az Alkotmány-szövegező bizottság elnöke lehetett, sőt már a gyarmati Indiában is miniszter, majd a függetlenség elnyerése után is a kormány tagja, addig Dubois egy postamesteri állást sem kapott Washingtonban. Végül megkeseredve kommunistaként végezte Afrikában.

A 60-as évek látták a polgárjogi mozgalmat; ahogy Martin Luther King kiemelkedett a Montgomery városában Rosa Parks asszony által elindított busz-sztrájkból, amikor a feketék föllázadtak az ellen, hogy nekik csak hátul volt szabad leülni. Aztán az ülősztrájkok, amikor a fekete diákok elhatározták, hogy addig nem mozdulnak az éttermekből, amíg ki nem szolgálják őket.

A Szabadság Nyara rendezvényen, amit az Erőszakmentes Diákbizottság szervezett, hogy fehér és fekete diákok együtt harcoljanak a szegregáció ellen Mississippi államban, négy ember – három fehér és egy fekete – a halálát lelte. A Diákbizottság egyik jelszava ez volt: „van egy város Mississippi államban, a neve: Szabadság; van egy minisztérium Washingtonban, a neve Igazság”. Ez a jelszó azt figurázta ki, hogy a feketék az amerikai elnök kormányától alig kapnak több támogatást, mint a hajdani rabszolgatartó déli államoktól. Az integrált iskolákba igyekvő kisgyerekeknek szitkozódó fehér tüntetők tömegén keresztül kellett eljutni az iskolába. S csak ezután jött még az északi városok gettónak lázadása, ahol szintén a fajgyűlölettel néztek szembe a feketék.

Történelmi esztendők voltak, harcos évek. Én akkoriban egy fiatal polgárjogi csoportosulásban dolgoztam, amelyik ezt mondta magáról: „Vannak negrók, niggerek és feketék. Nálunk sok a nigger, de legalább egy negró sincs!”

Régebben a „negró” kedveskedő becézés volt, de később már azokra a feketékre használtuk, akiket a középosztály fölvásárolt magának, hogy legyen édes fekete cukorkája. A „nigger” viszont alapból lenéző kifejezés volt, a fehérek (a honky-k) használták. A feketék viszont egymás között is mondták, azokra akik rosszfiúk, vagányok voltak, akik nem adták be a derekukat, nem adták föl a küzdelmet. A „fekete” volt a leginkább kedvelt megnevezés, mintha azt jelentené: „testvér”.

Amerika hosszú utat tett meg azóta. A tiltakozásokat és felkeléseket egyre több fehér támogatta, és a kormány egyre több integrációs programmal válaszolt. Még fekete bőrű vállalkozókat is támogattak. Ezt akkor mi úgy tekintettük, hogy fölvásárolják a tehetséges fiatalokat. De azért mindennek megvolt a maga eredménye, a feketék, (ahogyan ma mondjuk afrikai amerikaiak) sok téren előre léptek. Férfi és női írók is megtették a maguk hatását. Olyan filmek, mint a „Gyökerek” a tévénézők millióinak a lakásába vitték a rabszolgaság tényeit. A „Színes bíbor” című film Alice Worker regénye alapján megmutatta a fekete nők zokogó tömegeit – olyan színészekkel, mint Whoopee Goldberg és Oprah Winfrey. Oprah végül a legjobban fizetett tévés személyiség lett, azt modják egymillió dollárt ér. Obamának mindenesetre egymillió szavazatot hozott.

Az ország ifjúságának szemlélete mélységes mély átalakuláson ment keresztül: ma már a bőrszín nem számít a barátkozásnál. A Statisztikai Hivatal szerint például 1970-től 2005-ig 65.000-ről 422.000-re nőtt a fekete-fehér házasságkötések száma. A fajgyűlölet biztos nem halt ki, de nincs jövője.
És akkor jött egy fiatal szenátor, félig fekete, félig fehér, csikágói közösségszervező, az apja kenyai, a gyermekkora indonéziai, hawaii… Amikor bejelentette, hogy indul a demokrata jelöltségért, ő volt a sötét ló. Nem nagyon ismertük, akkoriban még a volt elnök felesége, Clinton asszony volt a befutó. Ámde Obama óriási lelkesedést váltott ki, hatalmas tömeget vonzott, érzelmeket szabadított föl. Jelszava egyszerű volt: „változás”.

Mire a szavazás elkövetkezett, már nem lepődtünk meg a győzelmén. Bár fiatal és tapasztalatlan, de sorra győzte le az ellenfeleit. Jelölt még soha ennyi pénzt nem hozott össze. Hatalmas szervező ereje van, elér az emberekig, használja az internetet, a YouTube-ot, az SMS üzeneteket. Minden kihívással szemben a legkeményebb és a legmenőbb. Mintha új álom támadna az amerikaiakban, főleg a fiatalokban, de minden társadalmi rétegben, feketékben, fehérekben, latinókban.

Az egész kampányban érzelmileg ragadott magával, tömegeket vonzott, mint egy rock-sztár, mint egy vallási prédikátor. A választások éjszakáján tízezrek gyülekeztek Chicagóban és New Yorkban, énekeltek és zokogtak, ölelgették egymást, ahogy az eredmények kirajzolódtak. Amikor kijelentette a győzelmi beszédében, hogy „a változás elérkezett, ma bebizonyítottuk, hogy ez egy új és igazából ‘egyesült’ államok„, sok arcon látszott, hogy érzelmileg háromszáz év rabszolgasága és elnyomása alól szabadul föl.

Frank Rich a New York Times vezércikkében így ír: Obama nem átlép a faji kérdésen. Ő számára az már nincs is. Ő az utolsó fejezet ebben a történetben. Meglepő fejezet.

Afrikai amerikaiak küldözgették ezt a szimbolikus SMS-t: „Rosa leült, Martin fölment, Barack befutott, a fiaid szárnyakat kaptak”. Szerintem ez az új évezred jelképe - és nemcsak mindenféle színű amerikainak, hanem India minden kasztjának is.

Dr. Gail Omvedt amerikai születésű szociológus professzor asszony. Munkássága középpontjában az indiai dalit mozgalom áll. Leghíresebb könyve egy Dr. Ámbédkar politikai életrajz. Omvedt 1983-ban indiai állampolgárságot kapott, és Mahárástrában él.

Forrás: The Telegraph - Calcutta (Kolkata)

1 komment:

1 | Derdak Tibor

2008. november 20. 08:26

Az új ezredév újabb jele:
a magyar Legfelsőbb Bíróság tegnap kimondta:
Hajdúhadházon elkülönítették a roma gyerekeket, és ez a továbbiakban tilos. Tegnaptól kezdve a szegregációt nem lehet büntetlenül folytatni Magyarországon.
Köszönet Dr. Farkas Lilla ügyvéd asszonynak, Sztojka Katalin és Bernáth Bálint polgárjogi harcosoknak, Mohácsi Erzsébetnek és Ujlaky Andrásnak, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekek Alapítvány elnökeinek, Tuza Tibor pedagógiai szakértőnek, és a Dr. Ámbédkar Gimnázium, meg a Kis Tigris Gimnázium diákjainak, akik végig kísérték a küzdelmet.
Ez az ítélet történelmi jelentősége alapján hasonlítható a Brown ügyhöz, amelyben az amerikai Legfelsőbb Bíróság mondta ki a szegregáció tilalmát a feketékkel kapcsolatban 1954-ben.
Dr. Jack Greenberg ügyvéd, a Brown ügy győztese idén nyáron meglátogatta a magyarországi emberi jogi harc résztvevőit. Sajókazára és Hegymegre is ellátogatott, hogy találkozzon a Dr. Ámbédkar Gimnázium diákjaival. Sajókazán megjegyezte: a Dr. Ámbédkar Gimnázium azt demonstrálja, hogy ezek az emberek éppen úgy képesek magasabb végzettséget szerezni az iskolarendszerben, mint bárki más.

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

Technikai szám:

1720 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)----

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-349-209, (06) 48-788-275

    A Dzsaj Bhím Közösség „Segítő Kéz Asszonygyülekezetének” számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00200006

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Taksony nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 1
  • Mai látogatók: 39
  • Mai oldal-megtekintések: 71
  • Összes látogató: 168830
  • Összes oldal-megtekintés: 2308739
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok