Dzsaj Bhím Közösség

Járóka Lívia: Közös az érdeke gádzsónak, romának egyaránt

Beperelte a kaposvári önkormányzatot az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az egyenlő bánásmód megsértése miatt. A romák lakta utcák szomszédságában lévő Pécsi utcai iskolába már jó ideje szinte kizárólag roma gyerekek járnak.

Az oktatás színvonala lényegesen rosszabb itt, mint az országos átlag, amit az interneten is hozzáférhető kompetenciamérések eredményei bizonyítanak. A gyerekek ezért, egy-két kivételtől eltekintve, nem is tudnak érettségit adó intézményekben továbbtanulni. Sorsuk az, ami a legtöbb hátrányos helyzetű gyereké: az oktatási zsákutcát jelentő szakiskola, majd a biztos és tartós munkanélküliség.

Kísérletként az alapítvány 37 gyereket szeretett volna átíratni más, nem szegregáltan működő iskolákba. Kíváncsiak voltak, vajon hogyan fogadják a jobb oktatást biztosító városi iskolák a roma tanulókat. A gyerekek közt nagycsoportos óvodások is voltak, szüleik azt szerették volna, ha a tanévet nem a Pécsi utcai iskolában kezdik.

A CFCF munkatársai, mielőtt elküldték volna a felvételi kérelmeket, megállapították, hogy mindenhol vannak szabad férőhelyek, vagyis a helyhiány egyetlen iskola esetében sem lehetett volna hivatkozási alap. A szülőknek írt leveleikben az iskolák mégis ezzel indokolták az elutasítást. – Nyilvánvalóvá vált, hogy a város nem kér a cigánygyerekekből. Számukra csak a Pécsi utcai Általános Iskolában van hely – mondja Mohácsi Erzsébet, az alapítvány vezetője.

„A körzeti iskolába kizárólag roma tanulók iratkoznak be évek óta” – ezzel a mondattal kezdődik a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői anyaga. A lapunk birtokában lévő dokumentum szerint az intézet munkatársai 2006-ban vizsgálták az iskolában folyó oktatást. Az óralátogatások tapasztalatait szakértői véleményben öszszegezték, amelyből kiderült: az iskolában nagyon magas a helyettesített órák száma; a hetediknyolcadik osztályos matematika órákat leszámítva a tanítás frontálisan szervezett, alig alkalmazzák a kooperatív tanítási technikákat.

A szakemberek hiányolták a tanulás megtanítására tett erőfeszítéseket is, egyebek közt ezzel magyarázták a gyerekek már évek óta folyamatosan gyenge teljesítményét. Megállapították, hogy szinte minden tanuló hátrányos helyzetű, ennek ellenére csak egyetlen fejlesztő pedagógus dolgozott velük. Feltűnően magasnak találták a hiányzások számát, és hiányolták a gyermekvédelmi felelőst, aki a hiányzásokat próbálná csökkenteni.

Mohácsi Erzsébet azt mondja, amióta betették a lábukat Kaposvárra, az önkormányzat kétszer – júniusban és novemberben – módosított az iskolai körzethatárokon. Ennek értelmében négy utcát kivettek a Pécsi Utcai iskola körzetéből, ám e módosítás a szegregációs helyzetet nem számolta fel. Ahhoz a nem roma, városi családoknak is át kellene íratni a cigányiskolába a gyerekeiket, amire az esély a nullával egyenlő.

Így látja a helyzetet Derdák Tibor, a város esélyegyenlőségi tervének szupervízora is. (Európai uniós fejlesztési pénzekre csak ilyen tervekkel pályázhatnak a települések.) Kaposvár nyitott volt a szakértő javaslataira, így a korábbi tervvel ellentétben (amikor még nem ismerték el, hogy a városban van szegregáció) módosítottak álláspontjukon, és feltárták a problémákat. A módosított esélyegyenlőségi tervet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is elfogadta – a város pályázhat közösségi pénzekre.

Mi lenne az a megoldás, ami a legjobb volna a főleg hátrányos helyzetű roma diákoknak? Mohácsi Erzsébet szerint az, ha – Hódmezővásárhelyhez és Szegedhez hasonlóan – Kaposváron is felszámolnák a cigányiskolát, a 173 ott tanuló diákot szétosztanák a város általános iskolái között. Derdák Tibor ezt azzal egészíti ki, hogy a Pécsi utcai iskolát középiskolává kellene alakítani. – Venni kell egy nagy levegőt, és meg kell lépni. Szét kell osztani a gyerekeket a város iskolái között. A per, amelyet a CFCF indított az önkormányzat ellen, majdnem biztos kimenetelű. A hajdúhadházi legfelsőbb bírósági döntés értelmében (lásd keretes írásunkat) megjósolható, hogy az alapítvány megnyeri a pert.

Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje szerint a szegregáció már önmagában hátrány, az elkülönítéssel együtt járó rossz körülmények – amelyeket a Commitement is megállapított – nyilvánvalóak, már nincs szükség további bizonyításra.

Az iskola jogi képviselői azzal védekeznek, hogy már csak azért sem szegregálnak, mert 2004 óta cigány kisebbségi oktatás folyik az iskolában, ettől a tanévtől kezdve beás nyelven nyelvet is oktatnak az elsősöknek. Így – szerintük – evidens, hogy romák iratkoznak ide. Az iskola igazgatónője nem érti, miért kellene bezárni egy jól felszerelt, a közel múltban felújított iskolát. Egy másik érvükben az iskola képviselői a szülők akaratára hivatkoznak. A helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke ugyanis aláírást gyűjtött a telepen az iskola bezárása ellen. Bogdán Imrének sikerült is összegyűjteni a szülők nagy többségének aláírását. Árnyalja a képet, hogy Bogdán Imre az iskolában oktat.

Az iskola bezárása ellen október végén a Magyar Gárda is felvonult a város főterén.

A kaposvári média az ügy kirobbanása óta figyelemmel kíséri az iskolával kapcsolatos híreket. A helyi riportokból kiderül, hogy a szülők ugyan aláírták az iskola fennmaradásáért orruk alá dugott ívet, azt viszont nem tudják, milyen színvonalú oktatás zajlik ott.

A szegregációs per Szita Károly (Fidesz) polgármester szerint „mondvacsinált” ügy. Hogy miért is, arról blogjában így értekezik: „… mert ügy nem attól van, hogy problémái lennének az érintett szülőknek az iskolával, a gyerekeknek a pedagógusokkal, vagy viszont, sőt, ellenkezőleg. Kaposvár megelégedésére, a szülők támogatásával, jól működik az intézmény.” A polgármestert tehát nem érdekli a Committment szakértői anyaga, nem foglalkozik azzal, hogy a kompetenciaméréseken a városi átlagot sem nyújtják a pécsi utcai gyerekek. A vele egy pártban politizáló európai parlamenti képviselő, Járóka Lívia egészen mást gondol a Pécsi utcai iskoláról:

– Integrálni kell a gyerekeket, és a lehető legjobb oktatásban részesíteni. Közös az érdeke gádzsónak, romának. A Pécsi utcai minta nem vezet jó útra – nyilatkozta a Somonline internetes hírportálnak. A portálnak arra a kérdésére, hogy a Pécsi utcai iskolába járó diákok szülei aláírásokat gyűjtöttek az intézmény bezárása ellen, Járóka Lívia azt mondta: – Hogyan látnának bele az oktatásba a szülők, ha javarészt maguk is analfabéták? Hogyan tudnák, mi lenne a legjobb a gyereküknek?

Forrás: Népszabadság, 2008. december 14.