Dzsaj Bhím Közösség

Malcolm X: Porhintés vagy puskapor

2008.01.15. Kategorizálva: Címlap, Könyvtár      Címkézve:

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! 1964. április 12.
Detroit, Michigan

Vitavezető úr, Cleage tiszteletes, Lomax bátyánk, testvéreim, barátaim… ja, és látok itt néhány ellenséget. Tényleg, becsapnánk magunkat, ha ennyien eljönnének meghallgatni minket, és nem vennénk észre, hogy néhány ellenség is itt van.

Mai témánk: „porhintés vagy puskapor”. A porhintés a demokratikus politizálást, a szavazatokat jelenti, a puskapor pedig ennek alternatívája. De mielőtt belemennénk ebbe, mert ez az év erről szól, szeretnék tisztázni néhány dolgot, ami engem illet, ami az én megközelítésemet illeti.

Most is muzulmán vagyok, szóval az Iszlám az én vallásom. Továbbra is az Iszlám a vallásom. Én bizony Mohamedre bízom azt, hogy mit tudok, és hogy ki vagyok. Ő nyitotta föl a szememet. A Teresa Hotelben, a Harlem szívében, New York fekete övezetében nemrég alapított mecset lelkipásztora vagyok, és ott van az irodánk is. Látjuk ám, hogy Adam Clayton Powell keresztény pap, ő az Abesszín Baptista Egyház vezetője, de ugyanakkor ő a politikai küzdelmei miatt sokkal ismertebb.

Aztán Dr. Martin Luther King is keresztény pap Atlantából, Georgia államból, vagyis inkább nem onnan pap, hanem ott pap, de azért lett ilyen híres, mert bekapcsolódott a polgárjogi harcba. Aztán itt van Galamison tiszteletes New Yorkból, nem tudom, hallották-e, hogy keresztény lelkipásztor Brooklynból, de híres ember, mert harcol a brooklyni iskolai szegregáció ellen. Cleage tiszteletes is keresztény pap itt Detroitban. Ő a „Szabadságot Most” Párt vezetője. Mind keresztény papok, de nem keresztény papként jönnek hozzánk. Más küzdelem jegyében jönnek hozzánk.

Muzulmán lelkipásztor vagyok. Ugyanúgy, ahogy ők keresztény papok, én muzulmán pap vagyok. És nem hiszem, hogy ma valamelyik fronton kellene küzdeni, szerintem minden fronton kell küzdeni. Valójában „fekete nacionalista szabadságharcos” vagyok. Az Iszlám a vallásom, de abban hiszek, hogy a vallásom a személyes ügyem. A magánéletemet irányítja, a személyes erkölcsömet. A vallási filozófiám közöttem és az Isten között van, akiben hiszek, éppen úgy, mint ahogy az ő vallási filozófiájuk ő közöttük és az Isten között van, akiben ők hisznek.

És ez így van jól. Ha azért jöttünk volna ide ki, hogy vallásról vitázzunk, akkor azonnal túl sok különbség jönne elő, sose tudnánk megegyezni. Úgyhogy ma egyfelől a vallási filozófiám az Iszlám, de másfelől a politikai, gazdasági és társadalmi filozófiám a fekete nacionalizmus. Te és én, szerintem, ha fölhozzuk a vallást, olyan nézeteltérések lesznek, hogy sose fogunk egyetérteni. De ha otthon hagyjuk a vallásunkat a kisszobában, a budoárban, köztünk és az Istenünk között, amikor onnan előjövünk ide, akkor együtt harcolunk a közös ellenségünk ellen.

A fekete nacionalizmus csak annyit jelent, hogy a fekete ember a saját közösségében kell ellenőrizze a politikát és a politikusokat. Az az idő elmúlt, eljárt fölöttünk, amikor a fehér emberek bejöhettek a közösségünkbe a szavazatunkért, hogy ők lehessenek a politikai vezetőink, hogy megmondhassák nekünk, mit csináljunk és mit ne – ennek az időnek vége. Ugyanígy az az idő, amikor ugyanaz a fehér ember – tudván, hogy már kinyílt a csipánk – beküldhetett egy másik négert a közösségbe, hogy majd Te és én támogassuk, ő meg fölhasználhassa a mi félrevezetésünkre, ez az idő régen elszállt.

Mit is jelent a fekete nacionalizmus politikai filozófiája? Te és én egy fekete közösségben fogunk élni, mert ha Te beköltözöl a fehérek közé, akkor egy darabig persze vegyesen leszel velük, de máris elhúznak onnan, és Te megint magad maradsz. Muszáj megértenünk a mi közösségünk politikáját, és muszáj tudnunk, hogy milyen politika várható. Tudnunk kell, milyen szerepet játszik a politika a mi életünkben. És amíg politikailag érettek nem leszünk, addig félre fognak vezetni minket, vagy becsapnak, vagy úgy intézik, hogy olyan valakit támogassunk, aki nem viseli a szívén a mi közösségünk javát. Szóval a fekete nacionalizmus politikai filozófiája csak annyit jelent, hogy végrehajtunk egy politikai programot, hogy átneveljük a mieinket, hogy kinyissák a szemüket, hogy politikailag tudatosak legyünk, politikailag érettek, és akkor, ha már fölkészültünk arra, hogy leadjuk a szavazatunkat, akkor olyan emberre fogunk szavazni, a közösségből, aki a szívén viseli a közösség javát.

A fekete nacionalizmus gazdasági filozófiája csak azt jelenti, hogy mi legyünk a tulajdonosok, mi működtessük és mi ellenőrizzük a mi közösségünk gazdasági életét. Ha fekete vagy, sose fogsz boltot nyitni a fehérek között. A fehér ember törzsvevő nem lesz nálad sose. És igaza is van. Megvan a magához való esze. Okosabb annál, semhogy másvalakit beengedjen, hogy az ő közösségének a gazdasága fölötti ellenőrzést átengedje. Ti pedig bárkinek megengeditek, hogy bejöjjön, és átvegye az ellenőrzést a Ti közösségetek gazdasága fölött, a lakások fölött, az oktatás fölött, a munkalehetőségek fölött, az üzletek fölött avval az ürüggyel, hogy Ti akartok beilleszkedni. Meg vagytok Ti húzatva.

A fekete nacionalizmus politikai-gazdasági filozófiája csak azt jelenti, hogy bele kell vágnunk egy átnevelő programba, hogy meg kell tanítanunk a népünket arra, hogy amikor kiadod a pénzedet azon a közösségen kívülre, amelyikben élsz, akkor az a közösség, ahova a pénzed megy, gazdagszik, és az a közösség, ahonnan a pénzedet kiadod, szegényedik. Ezek a félrevezetett négerek a nyakukat törik, hogy kiköltekezzenek a nagy fehér főnöknél, aki ezen gazdagszik, ti meg szegényedtek. Mi lesz ebből? A közösségetek, ahol éltek, lepukkan. Gettósodik. Leromlik. Aztán jól odamondogattok, hogy hogy lepusztultak a körülmények. Ti pusztítottátok le, amikor kiadtátok a pénzeteket.

Szegény embert az ág is húzza: ha megpróbáljuk a pénzünket a saját közösségünkben elkölteni, meg vagyunk lőve, mert nincs elég üzleti érzékünk, hogy boltokat nyissunk és ellenőrzésünk alatt tartsuk a közösségünk üzleteit. A kereskedő, aki a mi közösségünk boltjait ellenőrzi, nem úgy néz ki, mint mi. Nem is itt lakik, ahol mi. Szóval Te meg én, ha meg is próbáljuk ott költeni a pénzünket, ahol élünk, mégiscsak olyan embernek adtuk a zsózsót, aki az éj leple alatt kosárszám viszi el máshová.

Csapdát állítottak, kelepcébe ejtettek, tőrbe csaltak minket. Mindenhonnan ránk lesnek. A megoldási javaslatok is csak csalétkek. De a fekete nacionalizmus politikai és főleg gazdasági filozófiája utat mutat a népünknek: hozzátok létre ezeket a kis üzleteket, és bővítsétek őket. Woolworth sem olyan nagyban kezdte, amilyen ma. Egy sötét kis boltocskával indult, azt bővítette, és bővítette, addig, hogy ma országszerte és világszerte jelen vannak, és mindenki hagy náluk a pénzéből. Ezt kell neked is, nekem is, a General Motors ugyanez. Nem úgy kezdték, mint amilyenek ma. Kisegerek voltak. Bővítgették és addig bővítették, ahol most tartanak vele. Te meg én el kell indítsuk, és a legjobb, ha pont ott indítjuk el, abban a közösségben, ahol élünk.

Szóval nemcsak át kell nevelni a mieinket, hogy értékeljék és támogassák a fekete üzleteket, hanem a fekete embernek azt is tudnia kell, milyen fontos, hogy vállalkozóvá váljon. És ha egyszer Te meg én vállalkozóvá váltunk, legyünk tulajdonosok, és működtessük az üzleti életet legalább a saját közösségünkben. Így fogunk eljutni odáig, hogy munkát tudunk adni az embereknek a közösségünkben. És mihelyt munkát tudsz adni a közösségben, ahol élsz, máris nem kell bután és hálátlanul viselkedni, nem tudnak kijátszani minket a fehér munkásokkal szemben, hogy aztán mégis tőlük kolduljunk munkát.

Mindaddig, amíg az ellenségedre van bízva, hogy neked van-e munkád, gyenge vagy. Ha van munkád, az ellenségednek lehetsz hálás. Hadd mondjam el Nektek: nem is lennétek ebben az országban, ha valami ellenség el nem rabolt volna és ide nem hozott volna. Pedig van köztetek, aki azt hiszi, hogy a Mayflower hajón érkeztetek.

Szóval kedves testvérek, ahogy látjátok, ma délután nem akarunk vallásról vitázni. Ma elfelejtjük a vallást. Ha fölhozzuk a vallást, akkor összevitatkozunk, és ahogy mondtam az előbb, a legjobb, ha inkább otthon hagyjuk a vallást a kisszobában, akkor nem veszekszünk rajta. Tartsd meg közötted és az Istened között. Mert ha nem használ, jobb, ha megfeledkezel róla.

Akár mi vagy, keresztény vagy muzulmán, vagy nacionalista, ugyanaz a problémánk. Nem azért akasztanak föl téged, mert baptista vagy, azért akasztanak föl, mert fekete vagy. Nem azért támadnak meg engem, mert muzulmán vagyok, azért támadnak meg mert fekete vagyok. Mindnyájunkat ugyanazért támadnak, mindegyikünknek ugyanaz az ellenség teszi pokollá az életét. Egy kalap alá vesznek, egy hajóban evezünk. Politikai elnyomásnak, gazdasági kizsákmányolásnak, társadalmi lebecsülésnek vagyunk kitéve ugyanattól az ellenségtől. A Kormány becsapott minket, hiába is tagadnátok. Itt vagyunk a XX. század közepén, 1964-ben, széltében hosszában éneklitek, hogy „Győzni fogunk”, a kormány meg becsap minket.

Ez is a baj veletek: túl sokat énekeltek. Most ideje leállni az énekléssel, és nekiállni boxolni. Nem tudjátok kiénekelni a szabadságot, de ki tudtok boxolni egy kis szabadságot. Cassius Clay énekelhet, de ettől nem lesz nehézsúlyú világbajnok; a boxolás segített neki, hogy nehézsúlyú bajnok legyen. Ez a kormány becsapott minket, maga a kormány csapott be, és a fehér liberálisok csaptak be minket, akik a barátainkként tetszelegtek.

Ha egyszer azt látjuk, hogy az összes többi forrás, amihez fordultunk, cserbenhagy minket, akkor csak magunkra számíthatunk. Önsegítő programra van szükségünk, „csináld-magad” filozófiára, „itt-és-most” filozófiára, „már-túl-késő” filozófiára. Ez kell neked és nekem, és az önsegítő program az egyetlen lehetőségünk ahhoz, hogy megoldjuk a problémáinkat. Az önsegítő program elindításához pedig önsegítő filozófia szükségeltetik.

A fekete nacionalizmus éppen ilyen filozófia. Mi benne a jó? Maradhatsz az egyházadban, ahol vagy, és magadévá teheted a fekete nacionalizmust. Maradhatsz bármelyik civil szervezetben, amelyikhez tartozol, és magadévá teheted a fekete nacionalizmust. Ateista is lehetsz, és magadévá teheted a fekete nacionalizmust. Ez a filozófia szükségtelenné teszi a megosztottságot és a vitát. Mert ha fekete vagy, fekete módon kellene gondolkodnod, és ha fekete vagy és még most sem gondolkodol fekete módon, akkor nagyon sajnállak.

Ha egyszer filozófiát váltasz, a gondolkodásmódodat változtatod meg. Ha egyszer gondolkodásmódot váltasz, a hozzáállásodat változtatod meg. Ha hozzáállást váltasz, az megváltoztaja a viselkedésed mintáit, és cselekedni kezdesz. Amíg az üldögélés a filozófiád, addig a gondolkodásmódod is üldögélős lesz, és amíg a réges régi üldögélés lesz a gondolatod, addig csalekedni is ülve fogsz. Ők is ülni látnak. Rágondolni is rossz, mire jó az üdögélés. Kiherél. Lenyom. Mi jár evvel? Mi? Idézzük föl az ülő ember képét. Az öregasszonyok ülnek. Az öregemberek ülnek. A tuskók ülnek. A gyávák ülnek. Leülni bármi tud. Na, Te és én eleget ültünk, itt az idő, talpra, tettekre, és hogy a tetteket megtámogassuk, némi harcra föl.

Ha körülnézünk a világban, a földgolyón, azt látjuk, hogy a fekete, barna, rézbőrű és sárga emberek Afrikában, Ázsiában elnyerik a függetlenségüket. Nem attól nyerik el, hogy azt éneklik „győzni fogunk”. Nem. Hanem a nacionalizmus segítségével. Ázsia minden nemzete a nacionalizmus filozófiája által nyerte el a függetlenségét. Az afrikai földrész minden nemzete, amelyik elnyerte a függetlenségét, a nacionalizmus filozófiájával nyerte el. És ez a fekete nacionalizmus fogja elhozni a szabadságot 22 millió afro-amerikainak itt, ebben az országban, ahol az elmúlt 400 évben elszenvedtük a gyarmati uralmat.

Amerika legalább annyira gyarmatbirodalom, mint ahogy Anglia mindig is az volt. Amerika legalább annyira gyarmatbirodalom, mint ahogy Franciaország mindig is az volt. Sőt, Amerika már csak azért is gyarmatbirodalom, mert azt mondja magáról, hogy nem az.

Mit hívtok másodosztályú állampolgárságnak? Hogy-hogy gyarmatosítás? Hát a másodosztályú állampolgárság nem más, mint XX. századi rabszolgaság. Sehol a világon máshol nincs másodosztályú állampolgárság. Ezeknek itten rabszolgáik vannak, és ők szabadok. Szóval ez egy képmutató ország. Úgy tesznek, mintha felszabadítottak volna Titeket, azzal, hogy másod osztályú állampolgárságot adtak. Pedig ti vagyok a XX. század rabszolgái.

Ahogy Ázsiában és Afrikában a nacionalizmusra hárult a feladat, hogy kitakarítsa a gyarmatosítást, úgy itt ebben az országban a fekete nacionalizmusra hárul, hogy megszabadítsa a 22 millió afro-amerikait a gyarmatosítás fizikai és lelki terhétől.

1964, úgy néz ki, a porhintés vagy a puskapor éve lesz.

Miért néz ki úgy, hogy ez a porhintés vagy a puskapor éve lehet? Mert a négerek túl régóta hallgatnak a fehér ember mézes-mázos hazugságaira, és torkig vannak vele. Kiábrándultak. Kijózanodtak. Megelégelték, és ez az egész annyi csalódottságot halmozott föl a fekete közösségben, ami robbanékonyabbá tette a fekete közösséget szerte Amerikában, mint amennyi atombombát az oroszok valaha is fel fognak találni. Ha a faji feszültségek puskaporos hordója hullik az öledbe, nagyobb bajban vagy, mintha atombombát szorongatnál. Ha ez a puskaporos hordó robban, az nem válogat. Tudod, milyen veszélyes.

Azért néz ki úgy, hogy ’64 lesz az év, mert mit is vehetne már elő a fehér ember a mi bolondításunkra, miután lesajnálta a washingtoni menetet. Most már átláttok a szitán. Rászedtek titeket, meneteljetek csak Washingtonba. Csak járkáljatok föl és alá a Lincoln nevű halott és a George Washington nevű halott között, és énekeljétek, hogy „győzni fogunk”. A bolondját járatják veletek. Elhitették veletek, hogy mentek valahová, és végül céltalanul sétafikáltok Lincoln és Washington között.

Ma a népünk kiábrándult. Kijózanodott. Megelégelte az egészet és cselekedni akar.

És ’64-ben látni fogjátok ez a fekete fiatal, az új nemzedék azt fogja kérdezni: porhintés vagy puskapor? Tamás bátya kunyhója lejárt lemez. Az új nemzedék hallani sem akar az eshetőségekről. Mi dolgunk az eshetőségekkel?

Ezt az országot 13 gyarmatként alapították. A fehérek voltak gyarmatosítva. Aztán elegük lett abból, hogy az adójukat kérik, de szavazatuk nincs, úgyhogy néhányan fölálltak, és azt mondták: „szabadság vagy halál”. Fehér iskolába jártam, itt a környéken Masonban, Michiganben, a fehér ember elkövette azt a hibát, hogy bepillantást engedett a történelemkönyvébe. Elkövette azt a hibát, hogy megtanította nekem, hogy Patrick Henry hazafi volt, és George Washingtonnal, a másik hazafival együtt egyáltalán nem voltak erőszakmentesek.

A fehéreknek ebben az országban a „szabadság vagy halál” hozta el a szabadságot az angoloktól. Nem foglalkoztak az eshetőségekkel. Ezért néztek szembe az egész Brit Birodalom haragjával. Pedig akkoriban úgy mondták, hogy a Brit Birodalom olyan hatalmas volt, hogy abban sohasem ment le a Nap. Ilyen nagy birodalom volt, és mégis, ez a 13 ványadt államocska, amelyik nem akart adózni képviselet nélkül, nem akart kizsákmányolt, elnyomott és megalázott lenni, azt vágta a hatalmas Brit Birodalom szemébe, hogy „szabadság vagy halál”.

És itt van 22 millió afro-amerikai fekete, akiknek ma több pokol jut, mint amennyit Patrick Henry valaha is látott. És, itt vagyok, hogy megmondjam, ha ti nem tudnátok, ebben az országban felnőtt a feketék új nemzedéke, akik nem törődnek az eshetőségekkel. Hallani sem akarnak Tamás bátya kunyhójáról, meg a geopolitikai realitásokról. Nem. Ez egy új nemzedék. Ha besorozzák ezeket a fekete fiatalokat, és átküldik Koreába meg Vietnamba, hogy 800 millió kínaival vegyék föl a harcot, ha ott nem féltek az eshetőségektől, akkor itt nincs olyan eshetőség, amitől félhetnétek.

Miért? Miért sejlik föl egy ennyire robbanásveszélyes év? Mert ez a politika éve. Ebben az évben minden fehér politikus el fog látogatni a fekete közösségbe. Jól nézzétek meg őket: a következő választási időszakig megint nem fogjátok látni őket. Jönnek a hamis ígéreteikkel, csak fölhúznak bennünket, és mégjobban elrontanak mindent.

Nem vagyok politikus. Nem is tanulok ilyesmit. Nem vagyok republikánus, se demokrata, se amerikai, mindezt csak az érzékeim súgják. Egy vagyok a demokraták 22 millió fekete áldozata közül, egy vagyok a republikánusok 22 millió fekete áldozata közül, egy vagyok az amerikai álom 22 millió fekete áldozata közül. És nem demokrataként beszélek, nem is republikánusként, nem is amerikaiként. Amerika úgynevezett demokráciájának áldozataként beszélek. Te meg én sose láttunk demokráciát, amit mi láttunk, az színtiszta képmutatás. Ha kinyitjuk a szemünket ma, és körülnézünk Amerikában, nem olyan szemmel látjuk Amerikát, mint akiknek jutott az amerikai álom gyümölcseiből, hanem az amerikai álom áldozatának a szemével. Semmiféle amerikai álmot nem látunk; csak az amerikai rémálmot éltük át. Nem részesültünk az amerikai demokrációból, csak Amerika képmutatásából. A színrelépő nemzedék látja ezt és nem fél ezt meg is mondani.

Ha vállaljátok a börtönt, mi van akkor? Ha feketék vagytok, akkor már eleve a börtönben születtetek.  Ha feketék vagytok, akkor már eleve a börtönben születtetek, akár Északon, akár Délen. Ne dumáljatok állandóan a Délről. A kanadai határtól délre mindenhol Délen vagytok. Ne hívd dixie kormányzónak Wallace kormányzót, nem ő a déli fajgyűlölő, hanem Romney a dixie kományzó, ő a déli fajgyűlölő.

Az amerikai álom huszonkétmillió fekete áldozata öntudatra ébred, és politikai érettségre jut. Ahogy ez a politikai érettség kialakul, megláthatják a közelgő választások irányait. Meglátják, hogy a fehérek olyan egyenlően oszlanak a két oldal között, olyan kiegyenlített a verseny, hogy folyton vissza kell menni újraszámolni a szavazatokat. Ez azt jelenti, hogy ha van egy egységes tömb, ha van egy kisebbség, amelyik összetart, az stratégiai pozícióban van. Akármelyikre szavaztok, az fog győzni. Ti vagytok abban a helyzetben, hogy eldöntsétek, ki megy a Fehér Házba, és ki megy a kutyaházba. Nektek adatott ez a hatalom. Megtarthatjátok Johnsont Washington D.C.-ben, vagy hazaküldhetitek Texasba a gyapotföldjére. Ti küldtétek Kennedyt Washingtonba. Ti állítottátok föl a demokrata kormányt Washingtonban. A fehérek egyenlően oszlottak meg. A demokraták azért kerültek a Fehér Házba, mert Ti 80%-ban őket támogattátok.

Ha ezt látjátok, akkor azt is látjátok, hogy a néger szavazat kulcskérdés. És mi hasznotok ebből a döntő pozícióból? A demokraták a néger szavazatoknak köszönhetik a kormányalakítást. Négy éve ott vannak, minden egyebet keresztül vittek, amit akartak, és most hoznak elő titeket. Most. Ti elsőnek hoztátok ki őket, ők utolsónak hoznak ki titeket, mert tuskók vagytok, politikai tuskók.

Washington D.C.-ben, a Képviselőházban 257 demokrata, és csak 177 republikánus van. A Szenátusban 67 demokrata és csupán 33 republikánus. A párt, amelyet támogattatok, a törvényhozás kétharmadát ellenőrzi, és még mindig nem tudják megtartani az igéreteket, amiket nektek tettek a választási kampányban, és ti olyan kukák vagytok, hogy továbbra is zavartalanul ezzel a párttal azonosultok. Nemcsak tuskók vagytok, hanem eláruljátok a saját fajtátokat.

És milyen alibivel jönnek elő? A Dixiekratákra kenik az egészet, a déli fajgyűlölőkre fogják. Namostan, amíg vakok, süketek és némák voltatok, tájékozatlanok és politikailag éretlenek, addig meg lehetett etetni ezt a dumát. Nade most, nyitott szemmel, politikailag éretten, képesek vagytok átlátni: a Dixiekraták valójában álruhás demokraták, a demokraták a déli fajgyűlölők.

Nézzük a kormányzat szerkezetét, ami ellenőrzi ezt az országot: 16 szenátori bizottság ellenőrzi és 20 kongresszusi bizottság. A 16 szenátori bizottságból, ami működteti a kormányt 10 a déli szegregátorok kezében van. A 20 kongresszusi bizottságból, ami működteti a kormányt, 12 a déli szegregátorok kezében van. És azzal etetnek téged meg engem, hogy a Dél elveszítette a polgárháborút.

Ti ma a szegregátorok kormányának a kezében vagytok, azoknak a rasszista, fehér felsőbbrendűség-hívőknek a kezében, akik a demokratákhoz tartoznak, de dixiekratáknak álcázzák magukat, fehér fajgyűlölőknek mutatkoznak. Dixiekrata egyenlő demokrata. Bárki is vezeti a demokratákat, ő a dixiekraták atyja, és mindazoknak az atyja, akik beülnek a Fehér Házba. Azt magyarázom, hogy az elnökötök egy déli szegregátor Texasból. Texasban ugyanúgy föl fognak húzni az első fára, mint Mississippiben. Csak Texasban más a tájszólás.

Amikor a paraszt hatalomra jut, az első dolga, hogy az összes feketének fizet egy feketét, hogy lássák, milyen jófej. És ezek a Tamás bátyák a kunyhójukból nem bírnánk elszalasztani azt a csésze kávét. Fölállnak a kávézásból és lelkendeznek: ez a mi emberünk, mert Délről való, érti, mi van Délen. Micsoda logika! És mi van a keleti parttal? Ő déli, legyen ő az elnök. Ő jobban tudja. Johnson a jó ember, mert ő texasi. Bizony mondom nektek, félre vagytok vezetve. Megfogtak benneteket. Fülöncsíptek.

Pár hete Washingtonban voltam, amikor a szenátorok épp obstruáltak, és észrevettem a Szenátus hátsó fertályában egy hatalmas térképet. Az a térkép a négerek eloszlását mutatta Amerikában. Meglepő módon pont a legtöbb néger lakossal rendelkező körzetek szenátorai obstruáltak. Miért akadályozták a törvényhozás munkáját? Mert a polgárjogi törvényjavaslat szavazati jogot adna a négereknek azokban az államokban. Azok a szenátorok azokban az államokban tudják, hogy ha megjelennek  a néger szavazatok, akkor ők mennek a levesbe. Lefolynak a csatornán. És ennek országnak az alkotmányában van egy passzus, amely kimondja, ha valahol, valamelyik körzetben megsértik az emberek szavazati jogát, akkor az a képviselő repül a törvényhozásból. Namost ha nagyon erőltetnénk ezt a passzust az alkotmányból, hát egy déli paraszt se maradna Washington D.C.-ben. Csakhogy, ha a dixiekraták repülnek, akkor a demokraták is repülnek. Ha a déli fajgyűlölők hatalma megtörik, a Demokrata Párt hatalma is megtörik! Hogy a csudába áll mellétek őszintén a Demokrata Párt, ha az egész hatalma a délieken áll vagy bukik?

Ezek a déli demokraták összejátszanak az északi demokratákkal. Óriási beugratós játékot játszanak, politikai beugratósat. Tudjátok, hogy megy ez. Az egyik odajön hozzád, és azt mondja, hogy veled van, csak közben összejátszik egy másikkal, amelyik meg ellened van. Miért? Mert egyik sincs veled, csak azon vannak, hogy az egyiket támogassad. Ilyen a beugratós játék. Ezt csinálják veled és velem ezekben az években.

Amikor Johnson először leszállt a repülőgéppel már mint elnök, az első kérdése ez volt: „Hol van Dicky?” Tudjátok ti ki az a Dicky? Dicky egy öreg paraszt Délről, Richard Russel a becsületes neve. Nézzenek oda, bizony ő az. Lyndon B. Johnson legjobb barátja az, aki a törvényhozásban vezeti az obstrukciót a polgárjogi törvények ellen. Meg tudjátok mondani nekem, hogy a pokolban lett ő Johnson legjobb barátja? Hogy lehet Johnson az ő barátja és a te barátod is egyszerre. Ez az ember nagyon trükkös. Pláne, ha még mindig az öreg Dicky a barátja.

Ha egyszer a négerek hatalomban tartják a demokratákat, akkor a dixiekratákat is hatalomban tartják. Így igaz? Minden demokrata szavazat egyben fajgyűlölő szavazat is. Tudom, hogy nem szeretitek ezt hallani, de engem meg nem olyan fából faragtak, hogy azt mondjam, amit ti hallani szeretnétek. Az igazat fogom nektek mondani, akár tetszik nektek, akár nem.

Itt fönn északon ugyanez folyik. Csak itt választási csalásnak hívják. Kiügyeskednek titeket a hatalomból. Bár szavazhattok, úgy intézik, hogy senkire ne szavazzatok, hoztam is ajándékot a királynak meg nem is hoztam ajándékot a királynak. Délen nyíltan farkasokkal van dolgunk a politikában. Északon rókákkal találkozunk. A róka és a farkas is kutyaféle, a kutyák családjába tartoznak. Választhatsz. Északi kutyát választasz vagy délit? Mert bármelyik kutyát választod, kezeskedem róla, hogy mégis te maradsz a kutyaházban.

Erre mondom, hogy a mi választásunk a porhintés vagy a puskapor választása. Szabadság vagy halál. Szabadság mindenkinek, vagy senkinek. Amerika ma különleges helyzetben találja magát. A történelemben a forradalmak véresek. Bizony véresek. Sose volt vértelen forradalom vagy erőszakmentes forradalom. Még Hollywoodban sem. Nincs olyan forradalom, ahol szereted az ellenségedet. Nincs olyan forradalom, amiben kikönyörögheted azt, hogy hadd integrálódhass a kizsákmányoló rendszerbe. A forradalmak felforgatják a rendszereket. A forradalmak lerombolják a rendszereket.

Minden forradalom véres, de Amerika különleges helyzetben van. Az egyetlen ország a történelemben, amely most akár egy vértelen forradalmat is átélhet. Az orosz forradalom véres volt, a kínai forradalom véres volt, a francia forradalom véres volt, a kubai forradalom véres volt, és az amerikai forradalom a legvéresebb volt. (utóbbi megállapítás téves – a ford.) Ámde ma ez az ország most akár egy olyan forradalmat is átélhet, ami nem jár vérfürdővel. Csak annyit kell tennie, hogy megadja a fekete embernek mindazt, ami jár. Mindazt, ami jár.

Remélem, a fehér ember látja ezt, mert ha nem látja, végetek van. Ha pedig ti nem látjátok, akkor olyasmibe fogtok belemenni, amiben nincs esélyetek. És nem törődünk az atombombátokkal, az haszontalan, mert más országoknak is van már. Ha két-három különböző országnak van atombombája, akkor már úgysem használhatja senki. Úgyhogy ne spekuláljunk, ne a fellegekben járjunk, gyerünk vissza a Földre. A Földön pedig több fekete él, mint fehér.

Már csak néhány percem van. A fehér ember soha többé nem tud háborút nyerni a földön. A földi hadi dicsőségek ideje számára lejárt. Bizonyítsam? Nézzük csak, hol ügyködik a földön? Hol áll nyerésre? Sehol.

Hogy lehet hogy néhány rízstermelő, néhány rízsevő megfutamította Koreából. Igen megfutamították. Tornacipőben, egy szál géppisztollyal meg egy tányér rízzsel kirakták a szűrét a tankjaival, a napalmbombájával, mindenjével amire képes volt, átzavarták a Yalun. Miért? Mert elmúltak azok az idők, amikor a földön nyerni tudott.

Vagy ott vannak Vietnamban azok a kis parasztok, rízskapálók, fogták azt a nagy francia sereget, és hazazavarták az összes franciát – emlékeztek Dien Bien Phura, ugyebár.

Ugyanez történt Algériában, Afrikában. Egy szál géppuskával. A franciának ott volt a sok modern hadifelszerelése, de néhány gerilla akció betette neki a kaput. A gerilla akció a szívet és az idegeket teszi próbára, és neki ebből nincs elég. Akkor bátor, amikor a tankjában ül. Akkor bátor, amikor a repülőjében ül. Akkor bátor, ha bombája van. Akkor bátor, ha sokan vannak vele, de fogjál egy pöttöm ázsiait vagy afrikait, rakd ki az erdőbe egy karddal, csak ennyi kell, egy kard, és mikor lemegy a Nap, besötétedik, csihi-puhi.

Porhintés vagy puskapor. Ma a mieink látják, hogy a kormányzat összeesküdött ellenünk. Ez a kormány becsapott minket. A szenátorok, akik lehetetlenné teszik a törvényhozás munkáját, amikor a te meg az én jogaimról volna szó, hát ez a kormányzat. Ne mondjátok azt, hogy a déli szenátorokról van szó. A Kormány obstruál. Nem a szegregátorok obstruálnak. A Kormány obstruál. Bármi zajlik a Kongresszusban vagy a Szenátusban, az maga a Kormány. Ez a tesze-toszaság, ez a mellébeszélés, ez a Kormány. Minden, ami halogatja, vagy megakasztja, hogy megkapjuk a teljes jogainkat, a Kormány felelőssége. Ha látod, hogy a Kormány összejátszik valakikkel az emberi és polgári jogok megsértésében, és várod, hogy rendbejöjjenek a dolgok, csak az idődet vesztegeted. E helyett föl kell adni a Kormányt a Világbíróságon, be kell vádolni népirtással és mindazokkal a bűnökkel, amikben ma vétkes.

Mármost mindazok, akiknek közülünk a fekete nacionalizmus a politikai, gazdasági és társadalmi filozófiájuk, kiveszik a részüket az emberi jogi harcból. Beszálltunk a küzdelembe, és ki akarjuk azt terjeszteni a polgárjogoktól az emberi jogok szintjéig. Amíg a polgárjogi szinten vagy, Samu bácsi hatáskörében vagy. Az ő bíróságára járkálsz, tőle várod, hogy segítsen a bajodon. De hát ő okozta a bajodat. Ő a bűnös. Nem a bűnöshöz szokás fordulni, hanem a bűnöst szokás a bíróságra citálni. Amikor Dél-Afrika elkezdte lábbal tiporni a dél-afrikai nép emberi jogait, akkor az ENSZ-hez fordultak. Amikor Portugália kormánya elkezdte lábbal tiporni angolai testvéreink jogait, akkor azt az ENSZ elé vitték. Miért van az, hogy még a fehér ember is az ENSZ elé vitte a magyar kérdést. És pont ezen a héten Goldberg főbíró jajveszékelt 3 millió oroszországi zsidó emberi jogai miatt, azzal vádolta Oroszországot, hogy megsérti az ENSZ alapszabályát, mert rosszul bánik az oroszországi zsidók emberi jogaival.

Namost mondjátok meg nekem, hogy van az, hogy ezen a földön mindenkinek a hányattatásai elérik az Egyesült Nemzetek termeit, és itt van 22 millió afro-amerikai, akiknek a templomait fölrobbantják, kislányait meggyilkolják, vezetőit fényes nappal lelövik. Namost mondjátok meg nekem, hogy van az, hogy ennek a harcnak a vezetői sosem fordultak az Egyesült Nemzetekhez?

Szóval a következő lépés az, hogy az egész polgárjogi problémát be kell vinni az ENSZ-be, hadd lássa a világ, hogy Samu bácsi bűnös 22 millió afro-amerikai emberi jogainak megsértésében.
(rövid morajlás, nem érthető)

(Samu bácsinak…) még mindig van mersze fölállni, és úgy bemutatni magát, mint a szabad világ vezetője. Csaló, sőt képmutató. És föláll másokkal szemben, Samu bácsi, a te és az én anyáim, apáim vérével a kezén, vértől csöpögő állkapoccsal, mint egy farkas, és még van képe ujjal mutogatni más országokra. Még polgárjogi törvényetek se lehet. És ennek az embernek van képe fölállni, és Dél-Afrikáról beszélni, vagy a náci Németországról beszélni, vagy a (zaj). Na, soha többé ilyen napokat.

Végül megoldásképpen azt mondom, hogy egységben és összhangban kell egyesülnünk, és a kulcs a fekete nacionalizmus. Hogyan győzhetnénk le azt a településeinken újra és újra előkerülő helyzetet, hogy egymás számára vagyunk fenyegetés? Ez azért alakul mindig így, mert a fehér ember folyton megoszt és meghódít. Megosztottságban tart, hogy uralma alá hajthasson minket. Hogy összeveszítsen minket, azt mondja, hogy én az elkülönülés mellett vagyok és ti az integráció mellett. Pedig én nem vagyok az elkülönülés mellett, és ti nem vagytok az integráció mellett. Valójában te is, én is a szabadság mellett vagyunk. Csak ti azt gondoljátok, hogy nektek az integráció hozza el a szabadságot, én pedig azt gondolom, hogy nekem az elkülönülés hozza el a szabadságot. Mind a ketten ugyanazt akarjuk. Csak különböző módokon keressük.

Úgyhogy tanulmányoztam ezt az embert, Billy Graham-et, aki a fehér nacionalizmust prédikálja. Azt prédikálja. Azt mondom, hogy azt prédikálja. Ebben az országban az egész egyház szerkezete maga a fehér nacionalizmus. Bemész egy fehér templomba, ezt prédikálják: a fehér nacionalizmust. Van nekik fehér Jézusuk, fehér Máriájuk, fehér istenük, mindenkijük fehér – ez a fehér nacionalizmus. Billy Graham túljár az irígyek eszén, akiknek kiteszi magát az egyház vezetői között. Bárhová mész, ahol az egyház már ott van, zavarba kerülsz, mert már testületbe tömörültek, mint a gengszterek. Azt mondom, amit gondolok, mert mert az egyházak, a prédikátorok már bebizonyították nektek, hogy testületbe tömörültek.

És ha kimész a zsarolások zsivajába, ahogy valakinek a területére tévedsz, az egész banda rádront. Belekeveredsz. Hogy csinálja Billy Graham? Ahhelyett, hogy bemenne valakinek a területére, mondjuk például ahhelyett, hogy alapítana egy új egyházat, nem próbálkozik ilyesmivel. Csak Krisztust hirdeti mindenfele. És mindenkinek, aki hisz benne, azt mondja, bárhová mész, megtalálod őt. Ezzel minden egyháznak segít, és mivel minden egyháznak segít, nem bántják.

Namost mi ugyanezt csináljuk, csak a mi evangéliumunk a fekete nacionalizmus. Billy Graham evangéliuma a fehér nacionalizmus, a mi evangéliumunk a fekete nacionalizmus. És a fekete nacionalizmus, ahogyan mondtam nektek, annyit jelent, hogy ellenőrzitek a politikusokat a saját közösségetekben, a gazdasági életet a közösségetekben, és az egész társadalom, amiben éltek, az ellenőrzésetek alatt kellene, hogy legyen. És… ha egyszer azt érzed… hogy ez a filozófia meg fogja oldani a problémádat, csatlakozz bármilyen egyházhoz, ahol ezt hirdetik. Ne csatlakozz olyan egyházhoz, ahol a fehér nacionalizmust prédikálják. Most néger egyházakat is találhatsz, ahol a fehér nacionalizmusnak vagy kitéve, sok néger egyház van fehér Máriával és szőke angylokkal, ahol fehér nacionalizmust prédikálnak.

De ha bemész egy egyházba, és látod, hogy annak az egyháznak a papja olyan filozófiát követ, aminek a célja, hogy egybehozza a feketéket, és fölemelje a feketéket, csatlakozz ahhoz az egyházhoz. Csatlakozz ahhoz az egyházhoz. Ha látod, hogy az NAACP azt hirdeti és azt gyakorolja, hogy a fekete nacionalizmus anyagi erővé váljon, csatlakozz az NAACP-hez. Csatlakozz bármilyen szervezethez, civil szervezethez, vallási közösséghez, baráti körhöz, politikai mozgalomhoz, ami azon alapszik, hogy a feketéket föl kell emelni, és gazdává kell tenni a saját közösségükben.

Ez lesz a demokrácia, vagy ez lesz a puskapor. Ez lesz a szabadság, vagy ez lesz a halál. S ha nem vagy kész ezt az árat megfizetni, ne használd a szabadság szót a szótáradban.

Még egy dolog: Paul Douglas szenátorral voltam nemrég egy programon Illinoisban. Úgynevezett liberális, úgynevezett demokrata, úgynevezett fehér ember. Azt mondta nekem, hogy a mi afrikai testvéreinket Afrikában nem érdekli a mi sorsunk. Azt mondta, hogy az afrikai négereket nem érdeklik az amerikai négerek. Tudtam, hogy hazudik, de a következő két-három hétben az a szándékom és tervem, hogy bejárjam a mi afrikai őshazánkat. És remélem, hogy hazatérek, és tudatom veletek, hogy éreznek irántunk a mi afrikai testvéreink. De már előre tudom, hogy szeretnek minket. Egyek vagyunk, egyformák vagyunk, ugyanaz az ember, aki gyarmatosította őket az elmúlt időben, téged meg engem is gyarmatosított az elmúlt időben. És most csak föl kell ébrednünk, és egységben és összhangban kell dolgoznunk, és a csata végetér.

Meg szeretném köszönni a „Szabadság Most Párt”-nak, Miltonnak és Richard Henley-nek, hogy meghívtak ide ma délután, és Cleage tiszteletesnek is. Azt akarom, hogy tudják: ha bármit tehetek, bármikor, bárkivel együttműködve, bármilyen programban, ami őszintén el akarja távolítani azokat apolitikai, gazdasági, szociális bajokat, amelyekkel a mi népünk szembenéz, Detroitban vagy máshol, csak hívjanak föl, és én a következő járattal azonnal ott vagyok a városban.

Link

Fordította: Derdák Tibor

Nincs komment:

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

Technikai szám:

1720 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)----

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-349-209, (06) 48-788-275

    A Dzsaj Bhím Közösség „Segítő Kéz Asszonygyülekezetének” számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00200006

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Taksony nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 4
  • Mai látogatók: 49
  • Mai oldal-megtekintések: 92
  • Összes látogató: 168833
  • Összes oldal-megtekintés: 2308760
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok