Dzsaj Bhím Közösség

Szangharaksita

Forrás: defeatpoverty.comA kasztokat a rendszer védelmezői munkamegosztásként, társadalmi rendként, gazdag vallási és virágzó kulturális élet kereteként állítják be. A páriák e rendszer legalján egészen mást tapasztaltak. Ámbédkar, amikor áttért a buddhizmusra, kijelentette, hogy úgy érzi, mintha a pokolból szabadulna, és kétségkívül az őt követő több százezer érinthetetlen is hasonlóan érzett. A kaszt poklából szabadultak, amely évszázadokon át rájuk volt kényszerítve, és amit Ámbédkar kínzásként jellemzett.

E pokol igazi természetének a nyitja maga a szó: „érinthetetlen”. Érinthetetlen, akit nem lehet megérinteni. Nem lehet, mert érintése önmagában beszennyezi a másik embert, aki megérinti, vagy akit megérint. Az érintés nem csak közvetlen érintkezést jelenthet. Azok a tárgyak is beszennyezik az érinthetőt, amelyek érinthetetlenekhez is érnek, vagy amit előzőleg érinthetetlenek megfogtak. Így például az elválasztó függöny is beszennyez, ha ugyanannak a függönynek a másik oldalán csandálák állnak! Leginkább átadhatja a szennyezést az étel és az ital. Ha egy páriának csak az árnyéka, netán a pillantása ráesik egy érinthetőre, vagy bármire, ami az érinthető személy tulajdona, már az is beszennyez. Egyes pária kasztok annyira szennyezőnek minősülnek, hogy a magasabb kasztbéliektől csak bizonyos távolságban tartózkodhatnak (bráhminoktól pl. harminc lábnyira), de legjobb, ha látótávolságon kívül vannak. Az „érinthetetlen” kifejezést tehát lehetne így is fordítani: „megközelíthetetlen” avagy „láthatatlan”. Nem meglepő, hogy a csandálák iszony, undor, megvetés, távolságtartás tárgyai a kaszt-hindúk részéről. Azon sem kell csodálkoznunk, hogy a páriák számára a kaszt-hindúk, különösen a bráhminok félelem és gyűlölet tárgyai.

Tovább »

     1 komment Megtekintve 7. 381 alkalommal

Manapság sokan foglalkoznak a gyökerek fölkutatásával. A fehér amerikai megpróbál a nyomára akadni, hogy ükapái Anglia vagy Írország mely részéről, és milyen körülmények között vándoroltak az Újvilágba, a fekete amerikai pedig rá akar jönni, hogy Nyugat-Afrika melyik részéről adták el rabszolgának, az Atlanti óceán túlsó partjára a gyapotültetvényekre. Bhímráo Rámdzsí Ámbédkar élete nagy részében foglalkozott hasonló kutatásokkal nagyrészt indiai írott források alapján - hiszen távoli őshaza gondolata föl sem merült. Nem érzelmi okokból kereste a gyökereit, és nem puszta tudományos kíváncsiság vezette, hanem vallási vonatkozások izgatták. Kik voltak a páriák, és miért lettek érinthetetlenek? Tovább »

     Nincs komment Megtekintve 5. 556 alkalommal

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Bevezető

Ma mintegy százmillió érinthetetlen él Indiában, akiknek a legnagyobb része a szó minden értelmében hátrányos helyzetű. Évente közülük négy-ötszáz főt gyilkolnak meg kaszt-hindú honfitársaik, és több ezren szenvedik el, hogy megverik, megerőszakolják, megkínozzák őket, hajlékukat kifosztják, felgyújtják. Közülük megszámlálhatatlanul sokan nem pusztán szociális, gazdasági, vallási megkülönböztetés részesei, hanem naponta személy szerint vannak kitéve zaklatásnak, és megaláztatásnak.

Tovább »

     2 komment Megtekintve 7. 404 alkalommal

Három drámai pillanatkép Dr. Ámbédkar és Szangharaksita találkozásairól. Megérthetjük belőle egyebek között azt, hogy - Gandhitól eltérően - miért hordott Ámbédkar európai ruhátÁmbédkart életének csak utolsó szakaszában ismertem meg, akkor ő már elmúlt hatvan, én pedig harmincas éveim elején jártam. Ő talán nem tulajdonított jelentőséget három találkozásunknak, de számomra ezek nagyon fontos voltak. Halála után pedig különös hangsúlyt kaptak a buddhizmusra való áttérésnek abban a folyamatában, melyet Ámbédkar indított el.  Mind származásunkat, mind temperamentumunkat tekintetve nagyon különbözőek voltunk, és ha nem lett volna a buddhizmus iránti elkötelezettségünk, kétséges hogy útjaink valaha is keresztezik egymást.
Tovább »

     Nincs komment Megtekintve 5. 545 alkalommal

Orsós János és SzangharaksitaSzemelvény Szangharaksita „Ámbédkar és a buddhizmus” című könyvéből

Fordította:
Pajorné Keszthelyi Klára

Lektorálta:
Derdák Tibor

Ajánljuk azoknak, akik ősi, tiszta, indiai tanításokban keresik a saját személyes útjukat.

Ajánljuk azoknak, akiket érdekel a 108-as szám egzotikus misztikuma.

Ajánljuk azoknak is, akik keresik az útjukat Martin Luther King és Malcolm X vitájában.

Ajánljuk végül azoknak, akik kérdik, miért rendezünk konferenciát Dr. Ámbédkar küzdelmeinek felidézésére Kazincbarcikán.

Tovább »

     1 komment Megtekintve 6. 011 alkalommal

Technikai szám:

1720 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)----

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-349-209, (06) 48-788-275

    A Dzsaj Bhím Közösség „Segítő Kéz Asszonygyülekezetének” számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00200006

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Paulina nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 2
  • Mai látogatók: 87
  • Mai oldal-megtekintések: 616
  • Összes látogató: 107858
  • Összes oldal-megtekintés: 1191439
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok