Dzsaj Bhím Közösség

Tisztogatás a Gandhiban

2009.07.13. Kategorizálva: Címlap, Sajtó      Címkézve:

A Gandhi épülete - kinek leng a zászló? (Népszabadság - Wéber Tamás)A gandhis diákok történelmet csináltak: a tanulók ülősztrájkkal fejezték ki tiltakozásukat a fejük felett hozott döntés ellen - fogalmaz a pécsi iskola új kurátora. Hiába. Az egyik alapító most azt mondja, hogy nem adja a nevét az iskolában zajló tisztogatásokhoz.

Szokatlan, ha egy iskolában a diákok ülősztrájkot hirdetnek az igazgatójukért. A pécsi Gandhi Gimnáziumban ez történt: a tanulók egy része így fejezte ki tiltakozását, mert az iskolát felügyelő kuratórium májusban nem fogadta el a régi igazgatónő pályázatát. A kuratórium akkori vezetője, Várnai Márton azzal indokolta a döntést, hogy Csovcsics Erikának nincs szakirányú végzettsége, vagyis közoktatási vezetői képesítése.

A szociológiai és magyar-angol szakos diplomája mellé Csovcsics Erika - aki a gimnáziumot megálmodó és alapító Bogdán János özvegyeként tíz évig nagy megbecsülést kivíva vezette az intézményt - fél év múlva megszerezné a másikat is, de az ígéret kevés volt az akkori kuratóriumnak, ahogy a szülők, a diákok és a nevelőtestület jelentős részének tiltakozása is az új igazgató kinevezése ellen.

Persze, nem csak az iskolai végzettséggel volt probléma: az iskolának nem volt elég karakteres cigányarculata, márpedig a régi kuratórium elnöke szerint annak kell lennie, sőt Csovcsics Erikát az a vád is érte, hogy nincsenek roma származású vezetők az intézmény élén. (Többen megerősítették, hogy Várnai azt is nehezményezte, miként lehet német származású igazgatóhelyettese az iskolának.)

Több forrásunk is megerősítette, (és a megbízott független szakértő is az új igazgatónő pályázata mellett foglalt állást) hogy mindezek mellett Csovcsics Erika pályázata nem volt annyira sokrétű, mint a nyertes Gidáné Orsós Erzsébeté. Bár azt is többen hozzáteszik: hiába volt felkészült és mindenre kiterjedő a pályázat, a tantestületi meghallgatáson Gidáné nem tudott válaszolni a szakmai programjával kapcsolatban feltett kérdésekre.

Az események alakulását sokan - köztük roma értelmiségiek - aggodalommal figyelték. Veszélyben érezték a gimnázium eredeti küldetését, és féltek attól, hogy az új igazgató az alapító Bogdán János céljaival ellentétes, zárt, befelé forduló iskolát csinál majd. Az alapítók közül ezért néhányan úgy gondolták, hogy új kuratórium felállítását kezdeményezik. Június végén az alapítók csaknem teljes létszámmal megjelentek és vissza is hívták tisztségéből Várnai Mártont és a kuratóriumot, s új kurátorokat is választottak.

Eközben törvényességi felügyeleti kérelem érkezett a Baranya Megyei Főügyészségre. Ebben Csovcsics Erika azért fordult a hatósághoz, mert több olyan pontot is talált az igazgatóválasztásnál, amely szerinte nem volt törvényes. Ezek közül a leglényegesebbek: a szabályzat szerint titkos szavazással szavaznak a kurátorok, ez azonban Gidáné megválasztásánál nem így történt. Nem szavazhatott volna az iskola gazdasági vezetői tisztségét ellátó kurátor, Simon Dezső - ő Gidánéra voksolt -, hiszen a feletteséről döntött, ezt a szervezeti és működési szabályzat tiltja.

A kinevezésének törvényességét vizsgáló ügyészségi határozat megszületéséig az alapítók arra kérték Gidánét, hogy amíg nem tisztázódnak megválasztásának körülményei, ne hozzon az iskolát érintő fontos, személyi döntéseket.

Gidáné első munkanapján elbocsátott három embert: két kollégiumi nevelőt és azt a német származású igazgatóhelyettest, aki nem tetszett a korábbi kuratóriumi elnöknek. Karin Adamik - aki a Goethe Intézet munkatársa is - 14 évig dolgozott a gimnáziumban, nemzetközi kapcsolatokat épített, tehetséges gyerekek felkutatásában dolgozott, tartotta a kapcsolatot a szülőkkel. - Amit a Gandhiban megkeresett, azt azonnal beletankolta az autójába és ment a családokhoz - mondta róla egyik munkatársa.

- Nem adom a nevem ehhez - mondja Hegyi Ildikó, a Gandhi Gimnázium alapítója. - Nem adhatom a nevem ahhoz a törvénytelenséghez, amit Gidáné művel. Embertelenül bánik mindenkivel, és sárba tiporja az iskola demokratikus hagyományait. Amíg az ügyészségi vizsgálat nem zárul le, nem tekinthető legitim vezetőnek. Ha ezt így folytatja, minden pedagógus, aki szólni mert ellene, az utcára kerülhet. Ez szétzilálja a tantestületet, az emberek rettegve járnak dolgozni. Mire az ügyészségi vizsgálat lezárul, tönkreteheti a nevelői gárdát - fogalmaz. Véleményével sokan egyetértenek, köztük az új kuratórium elnöke, Pálmainé dr. Orsós Anna is, aki azt mondja, „etikailag megemészthetetlen” amit Gidáné művel. Értesülései szerint a kirúgások úgy zajlottak, hogy az új igazgató, két kollégájával az oldalán ült, míg azok, akikkel az elbocsátást közölte, álltak, „mint a vádlottak”. A kuratórium tagjai úgy látják, Gidáné visszaél a helyzettel.

- A gimnázium diákjai, Gandhi nevéhez méltón, történelmet csináltak: a magyar közoktatásban még nemigen volt rá példa, hogy a tanulók, szülők ilyen erőt mutassanak fel - ezt már Derdák Tibor szociológus mondja, aki nem csak az iskola alapítója, hanem az újonnan felálló grémium tagja is. Szerinte az, hogy ilyen helyzet alakulhatott ki az igazgatóválasztás körül, jelzi, hogy súlyos gondok vannak a szabályozással, amely az összes, az iskolával kapcsolatos döntési jogot a kuratóriumnak ad. Ez különösen akkor veszélyes, ha a fenntartók közé olyan emberek kerülnek, akik átpolitizálják az iskolával kapcsolatos döntéseket, ahogyan ezt Várnai Márton tette. Derdák azt mondja, az átpolitizált döntésekre nem Gidáné kinevezése az első példa. Korábban a Baár-Madas Református Gimnáziumban is lezajlott hasonló akció. - Ezt az intézményt ifj. Bibó István hívta életre, mégis menesztették őt néhány évvel később. Akkoriban a püspököt Hegedűs Lórándnak hívták, és az igazgatói pályázatot úgy írták ki, hogy a liberálisnak tartott Bibó ne nyerhessen. Az új vezetés ott is „rendcsinálásba” fogott. Pont úgy zajlott minden, mint most a Gandhiban - mondja Derdák. Hozzáteszi: a Baár-Madas diákjaival ellentétben a gandhisok meg tudták védeni magukat.

Gidáné Orsós Erzsébetet is megkérdeztük a történtekről. Ő nyilatkozott is lapunknak, majd utóbb meggondolta magát, és letiltotta mondandójának közlését.

Amit Gidáné tesz, nem törvénytelen. Ő az igazgató. Azonban az iskola működéséért már új összetételű kuratórium felel, és ennek a grémiumnak a tagjai nem támogatják. Az ügyészségi vizsgálat napokon belül választ ad arra, törvényesen választották-e meg. Sokan azt mondják, ezt a néhány napot kellett volna kibírnia anélkül, hogy személyi kérdésekről, vagy az iskola jövőjét meghatározó lépésekről döntsön. Nem bírta ki. A Gandhi pedig, szinte az egyedüli olyan intézmény, ahol a cigányok tanítása kiemelkedő színvonalon zajlott, most forrong.

Az eseményekhez tartozik, hogy Sólyom László államfő a botrány kirobbanása után hivatalában fogadta Csovcsics Erikát. A köztársasági elnök kifejezte aggodalmát, hogy a pályázatokkal kapcsolatos vita veszélyeztetheti a Gandhi Gimnáziumnak a roma közoktatás terén elért példamutató eredményeit.

Forrás: Ónody-Molnár Dóra, Népszabadság

2 komment:

1 | Sárics Tamás

2009. július 18. 13:11

FELHÍVÁS

Az esztergomi Szent István Gimnázium a közeljövőben demonstrációt szervez, mely kezdeményezéshez csatlakozik a pécsi Gandhi Gimnázium köré szerveződött mozgalom is.

A demonstráció célja nem csak a két intézmény megmentésére tett kísérlet, nem is csak a kölcsönös szolidaritás kifejezése, hanem egy általánosabb érvényű követelés megfogalmazása.

Azt kívánjuk elérni, hogy az oktatási intézmények vezetőinek kiválasztása ne a fenntartó kizárólagos joga legyen, hanem a döntésben egyetértési joggal vehessenek részt az érintettek (tantestület, iskolaszék stb.) is.

Ez túlmutat a két iskola sorsán; és egy olyan jogi - sőt, talán alkotmányjogi - probléma, mely a rendszerváltás óta időről-időre felmerül a közéletben.

Mindkét iskola mozgalma ez ügyben már felvette a kapcsolatot a PDSZ helyi szervezeteivel.

A kezdeményezéshez további iskolák, szakszervezetek, civil szervezetek, jogászfórumok, magánszemélyek stb. csatlakozását várjuk!

Akik bármilyen formában csatlakozni kívánnak a kezdeményezéssel, kérjük az ismert elérhetőségeinken vegyék fel velünk a kapcsolatot!

http://gandhi.forumx.hu/
http://gandhi-forum.blogspot.com/

(a Szent István Gimnázium és a Gandhi Gimnázium mozgalmai)

2 | Kumár

2009. július 27. 10:58

Igykelene,mindenüt.Legyen véleményük az embereknek.
Álitolag,ez az álam köztársaság.Én nem ezt tapasztalom.
Szolni kel a vezetöknek hogy a sok fizetés,és jutatás nem járnekik,csak ugy.DOLGOZANAK MEG ÉRTE.
Szolgálják a közöséget,és elöb halgasák meg a diákokat,ifju polgárainkat hogy mit akarnak.
Töb ijen Gratyaszaha kel eben az országban.Soksikert minden BÉKÉS tüntetéshez.Hisz ithol othol vagyunk,vagy nem?

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

Technikai szám:

1720 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)----

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-349-209, (06) 48-788-275

    A Dzsaj Bhím Közösség „Segítő Kéz Asszonygyülekezetének” számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00200006

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Jenő nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 0
  • Mai látogatók: 29
  • Mai oldal-megtekintések: 80
  • Összes látogató: 111792
  • Összes oldal-megtekintés: 1258014
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok