Dzsaj Bhím Közösség

Vannak a szegénybankra nyitott térségek

2009.02.22. Kategorizálva: Címlap, Támogatók      Címkézve: , ,

A férfiak kevésbé bíznak a csoportos összefogásban, mint az asszonyok

Csoportban a nők az erősebbek. Fotó: Kurucz ÁrpádA nők jobban osztják be a család jövedelmeit, ezért a mikrohitelprogramnak ők lennének a megbízhatóbb ügyfelei, azonban vállalkozási ötleteik inkább a férfiaknak vannak - ez derül ki abból a kutatásból, ami a bangladesi Grameenhez hasonló magyarországi szegénybank indításához készül. A kölcsönnek társadalompolitikai céljai vannak: a családanyák alávetettségének csökkentése a mélyszegénységből való kilábalás egyik kulcsa lehet.

Három üzletember kezdeményezésére - ahogy azt megírtuk - hamarosan létrejöhet a „szegények bankja” Magyarországon. Felcsuti Péter, Polgár András és Ujlaky András tervének lényege, hogy olyan tartósan munka nélküli, reménytelen helyzetben lévő szegények juthassanak állami támogatással vállalkozói kölcsönhöz, akiknek eddig ilyet semmilyen pénzintézet nem nyújtott. A „szegények bankja” az elképzelések szerint tavasz végén indulna, de ahhoz, hogy a kísérlet sikeres lehessen, sok kérdésre kell még választ találni.

Hetek óta zajlik az a kutatás, amelyet a Polgár Alapítvány finanszíroz, és amelynek az eredményeit felhasználva lehet elkezdeni a program megvalósítását. Az már biztos, hogy a leendő vállalkozók ötfős csoporttá szerveződve, egymással együttműködve és egymás sikeréért felelősséget vállalva juthatnának pénzhez. Az egyik fontos kérdés, hogy a mintaadó Grameenhez hasonlóan Magyarországon is csak nők kaphatnák meg e hitelt. Vizsgálandó az is, milyen vállalkozást tud elképzelni egy olyan környezetben élő ember, ahol nincs csatorna és víz, az áramot is kikötötték, és ahol másfél-két évtizede nincs munkalehetőség. Ennek kiderítésén dolgozik Fleck Gábor szociológus és Szuhay Péter muzeológus, antropológus.

A kutatás három, egymásra épülő szakaszból áll. Az elsőben a helyi társadalmat térképezik fel, s ebből kiderülhet, hogy a szegénybank lehetőségét miként fogadná a környezet. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, vannak nyitott térségek, de a települések többségében inkább ellenséges a hangulat. Ahol a roma-nem roma együttélés feszült, nem támogató a légkör.

A második szakaszban a kiválasztott településen a kutatók harminc embert keresnek fel. Nem csak romákat szólítanak meg: ahol vegyes a lakosság, ott a hasonló sorsú nem romákat is kérdezik. - Ezek az egyéni interjúk spontán módon csoportossá válnak, mert elkezdenek beszivárogni a szomszédok, családtagok - meséli Fleck Gábor. Az életutak megismerése után a kölcsönről beszélnek: arra kérik a leendő ügyfeleket, képzeljék el, milyen vállalkozást indítanának akkor, ha egy bank megbízható partnernek tekintené őket.

- A konkrét vállalkozási ötletek a kutatásunk legutolsó szakaszában derülnek majd ki. Óvatosan kell közelítenünk. Nagyon nehéz olyan embereknél ötletekről beszélni, akik vagy soha nem tudtak rendszeres jövedelemből élni, vagy már jó két évtizede, a rendszerváltás óta nincs munkájuk - mondja Fleck. A kutatás utolsó szakasza, amikor fókuszcsoportot alakítanak: két „Grameen csoportnyi” (öt-öt) embert vizsgálnak majd. Közösen beszélgethetnek céljaikról, kritizálhatják és megvitathatják egymás ötleteit. A kutatás márciusban zárul, s akkorra az is kiderül, mekkora törlesztőrészletet bírnak majd fizetni, s mennyiből szeretnének vállalkozást indítani.

A három üzletemberhez hasonlóan Fleck Gábor is a mentorok képzését tartja a program lelkének. A mentor vagy tanácsadó heti, ha kell, napi kapcsolatban áll a csoportokkal, folyamatosan kíséri a vállalkozások előmenetelét, elősegíti azok sikerét. Ez teljesen új foglalkozás lesz: pénz- és adóügyekben jártas szakember, aki szociális munkás és közösségszervező is egyben.

- Az egész kutatáson végighúzódó vita: a nőket vagy a férfiakat szólítsuk-e meg - mondja Fleck. - Ha a Grameen-modellhez alkalmazkodunk, csak a nőket kellene kérdezni. Ezt mi nem kívánjuk felülbírálni, de azt is gondoljuk, hogy tesztelnünk kell az elméletet.

A kutatók szerint a vállalkozási ötletek inkább a férfiaktól jönnek. Az egyik boltot nyitna, a másik teherautót venne, amellyel az erdészetnek dolgozna, a harmadik építési vállalkozó lenne. Aztán a nők elkezdenek beszélni arról, hogy az erdészeti vállalkozó autójával be lehet segíteni a boltosnak az árubeszerzésben, az építési vállalkozó pedig felépítheti a boltot. Így tudnak a csoport tagjai egymáson segíteni - csak együtt lehetnek sikeresek. - Mégis, fontos tanulság számunkra, hogy az egyik kulcsszerep a nőké. Bár ők kevésbé bátrak, mégiscsak rajtuk keresztül lehet elérni a férfiakat, akiknél viszont adott a vállalkozási kedv.

Sajókazán októberben két önsegítő kör alakult asszonyokból. Mindkét csoport nyitott egy-egy bankszámlát, ahová a tagok rendszeresen befizetik megtakarításaikat, hogy szükség esetén egymást segíthessék, így kerülve ki az uzsorást. Az ilyen típusú alulról szerveződő önsegítő közösségek lehetnek az alapjai egy hitelprogramnak. Fleck Gábor azt mondja, azokon a településeken indulhat el jó eséllyel a bank, ahol ilyen jellegű csoportok már vannak. És miért asszonyokból áll egy ilyen önsegítő csoport, és miért ők általában is a mikrohitelprogramok ügyfelei? - Ők azok, akik a gyerekek száján keresztül érzékelik a napi gondokat, ők hallják, ha a gyerek sír az éhségtől. A férfiaknak néhanapján adódik alkalmi munka, ingázási lehetőség, ezért nagyobb esélyük van kitenni a lábukat a faluból. Asszonyoknak még ennyi sem jut - sorolja a válaszokat Orsós János, a sajókazai Dzsaj Bhím Közösség elnöke, akinek a szervező munkája során jött létre a két aszszonycsoport.

Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász a szegénység fő okaként a nők társadalmi kirekesztettségét jelöli meg. - A nők munkavállalása kulcsfontosságú a szegénység elleni harcban, ezt mi is látjuk. És azt is, hogy megbízhatóbbak: a beérkező jövedelmet a háztartásra, a családra fordítják, nem magukra. Azonban vállalkozási ötletekben eddigi tapasztalataink szerint a férfiak aktívabbak, talán mert hímsovén társadalomban élünk, és a nők nem mernek megszólalni. Ha viszont a csoportos összefogás kerül szóba, a férfiak aktivitása csökken, aggodalmasak lesznek, nem bíznak a másikban, félnek egymástól. Nem így az asszonyok. Ők felélénkülnek, és kreatívan szervezik a közösséget - foglalja össze a kutatás eddigi tapasztalatait Fleck Gábor.

Forrás: Népszabadság

2 komment:

1 | Kumár

2009. február 24. 12:49

Fontos hogy a hölgyek,minél töb lehetöséget kapjanak.Mert othon döl el a jövö.Mindanyiunk jövöje!!Nem mindegy mijen anyák nevelik a jövö nemzedéket.És a férfi akor tud igazán erös és bátor leni, ha van hova haza menni.Ezt a nök tugyák biztositani.

2 | Orsós Zoltán

2009. március 6. 12:27

Örömömre szolgál, hogy vannak emberek akik kitalálták ezt a programot.Nagyon fontos, hogy a szegény emberek is pénzhez tudjanak jutni ami majd hosszú távon saját maguk ellátására és a családfenntartására szolgál majd.Gratulálok

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

Technikai szám:

1720 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)----

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29.

    Székhely:
    3720 Sajókaza, Sólyom telep 7-9.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon/Fax:
    (06) 48-349-209, (06) 48-788-275

    A Dzsaj Bhím Közösség „Segítő Kéz Asszonygyülekezetének” számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00200006

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Taksony nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 3
  • Mai látogatók: 44
  • Mai oldal-megtekintések: 85
  • Összes látogató: 168831
  • Összes oldal-megtekintés: 2308753
  • Alexa nemzetközi helyezés: 0

Aktuális grafikonok