Dzsaj Bhím Közösség

Szubhúti sajókazai látogatása alatt Dívali idején a létkerékről és a megszabadulás spiráljáról tanított minket ahogy írva vagyon a Páli Kánonban: Szamjutta Nikája XII. 23. Upanisza szutta utolsó három bekezdés:

Barátok, ahogyan a dombtetőről zápor idején a lejtő felé csurog a víz, befolyik a hasadékokba, szakadékokba, szurdokokba, s azok, ha megtelnek, megtöltik a tocsogókat, azok, ha kiöntenek, felduzzasztják a tavakat, azok, ha kiáradnak, megárasztják a folyókat, azok, ha kiömlenek, dagasztják a folyamokat, s azoknak az özöne táplálja a hatalmas tengert.

Éppen így, barátok, nemtudásból késztetések következnek, késztetésekből tudomás támad, tudomás néven nevez és alakot ad, névalakzat hat ablakot nyit, hat érzéke érintkezésbe lépne, érintkezés égeti érzetét, érzete szomját oltaná, szomjúhozáshoz táplálás is tapad, ha evés-ivás van, családalapítás is van, nemzünk és születünk, a baj nem jár egyedül.

Kínokból kinőhet a hit. Hol hit, ott öröm, hol öröm ott derű, hol derű, ott béke, hol béke, ott vígság, hol vígság, ott mélység, hol mélység, ott a dolgokat színről színre látjuk és tudjuk, aki tudja és látja a dolgokat, az kigabalyodik, ha kigabalyodunk, már nem izgulunk, aki nem izgul, megszabadul, aki pedig megszabadul, az legény a gáton.

Széjjathápi, bhikkhavé, uparipabbaté thullaphuszitaké dévé vasszanté tamm udakam jatháninnam
pavattamánam pabbatakandarapadaraszákhá paripúreti. Pabbatakandarapadaraszákháparipúrá kuszobbhé ‚ paripúrenti. Kusobbhá paripúrá mahászobbhé paripúrenti. Mahászobbhá paripúrá kunnadijo paripúrenti. Kunnadijo paripúrá mahánadijó paripúrenti. Mahánadijó paripúrá mahászamuddam paripúrenti.

Évaméva khó, bhikkhavé, aviddzsúpaniszá szan khárá, szan khárúpaniszam vinnyánam, vinnyánúpaniszam námarúpam , námarúpúpaniszam szalájatanam , szalájatanúpaniszo phasszo, phasszúpaniszá védaná, védanúpaniszá tanhá, tanhúpaniszam upádánam , upádánúpaniszo bhavó, bhavúpaniszá dzsáti, dzsátúpaniszam dukkham , dukkhúpaniszá szaddhá, szaddhúpaniszam pámóddzsam , pámóddzsúpaniszá píti, pítúpaniszá passzaddhi, passzaddhúpaniszam szukham , szukhúpaniszó szamádhi, szamádhúpaniszam jathábhútanyánadasszanam, jathábhútanyánadasszanúpaniszá nibbidá, nibbidúpaniszó virágó, virágúpaniszá vimutti, vimuttúpaniszam khajényánan’ti.

सेय्यथापि, भिक्खवे, उपरिपब्बते थुल्‍लफुसितके देवे वस्सन्ते तं उदकं यथानिन्‍नं पवत्तमानं पब्बतकन्दरपदरसाखा परिपूरेति। पब्बतकन्दरपदरसाखापरिपूरा कुसोब्भे परिपूरेन्ति। कुसोब्भा परिपूरा महासोब्भे परिपूरेन्ति। महासोब्भा परिपूरा कुन्‍नदियो परिपूरेन्ति। कुन्‍नदियो परिपूरा महानदियो परिपूरेन्ति। महानदियो परिपूरा महासमुद्दं परिपूरेन्ति।

एवमेव खो, भिक्खवे, अविज्‍जूपनिसा सङ्खारा, सङ्खारूपनिसं विञ्‍ञाणं, विञ्‍ञाणूपनिसं नामरूपं, नामरूपूपनिसं सळायतनं, सळायतनूपनिसो फस्सो, फस्सूपनिसा वेदना, वेदनूपनिसा तण्हा, तण्हूपनिसं उपादानं, उपादानूपनिसो भवो, भवूपनिसा जाति, जातूपनिसं दुक्खं, दुक्खूपनिसा सद्धा, सद्धूपनिसं पामोज्‍जं, पामोज्‍जूपनिसा पीति, पीतूपनिसा पस्सद्धि, पस्सद्धूपनिसं सुखं, सुखूपनिसो समाधि, समाधूपनिसं यथाभूतञाणदस्सनं, यथाभूतञाणदस्सनूपनिसा निब्बिदा, निब्बिदूपनिसो विरागो, विरागूपनिसा विमुत्ति, विमुत्तूपनिसं खयेञाण’’न्ति।