Dzsaj Bhím Közösség

Ambedkar-mozgalom indult Magyarországon

Derdák Tibor és Orsós János 2007 júniusában Magyarországra hívott, hogy ismerkedjek meg cigány emberekkel, lássam, hogyan élnek. Barátom, Orsós János házában laktam. D.T. és O.J. erős kapcsolatot szeretne létrehozni a „T.B.M.S.G.”^[1] buddhista közösséggel. Azért hívtak meg, hogy lássam, hogy a cigányok napjainkban ugyanazokkal a gondokkal küzdenek, mint a dalit nép 75 évvel ezelőtt. A „T.B.M.S.G.” buddhista Ámbédkar-mozgalom. O.J. ezt a mozgalmat szeretné meghonosítani a magyar romák/cigányok számára. O.J. a Dzsaj Bhím Közösség alapító elnöke. D.T. és O.J. azon dolgoznak együtt, hogy a szegénységben élő magyarországi cigányok  életszínvonalát feljebb emeljék.

D.T. a 90-es évek elején egy francia buddhista kiadványban olvasott az Ámbédkar-mozgalomról. Tanulmányozni kezdte Dr. Ámbédkart és mozgalmát. A Tan Kapuja buddhista egyház negyedéves lapjában cikkeket kezdett közölni Dr. Ámbédkarról. Ezt olvasta Szubhúti Angliában. Szubhúti azonnal, 2005 májusában odautazott, hogy találkozzon velük. Tibor és János bemutatták, hogyan dolgoznak Alsószentmártonban, Sajókazán, Gilvánfán^[2], Úszón^[3], Tomoron. Szubhúti 2005 decemberére meghívta őket a Dhammakránti (magyarul: Dharma-forradalom) elvonulásra Indiába, Mahárástra szövetségi államba Nágpúr városába. Ott dhammamitrává^[4] avatták őket. Mi ott találkoztunk és lettünk igen jó barátokká.

D.T.-re és O.J.-re igen nagy hatással volt a T.B.M.S.G. buddhista szervezet. Egy év elteltével újra Indiába látogattak, barátjukkal, Ujlaky Andrással együtt. Ujlaky András együtt dolgozik velük Magyarországon.

Ez volt annak története, hogy hogyan kerültek kapcsolatba a T.B.M.S.G.-vel.

Elvonulás Úszón

A meghívást elfogadva Magyarországra utaztam. Két nap múlva Tibor és János Úszón elvonulást szervezett. Manidhamma^[5] már két napja ott volt. Dhammamitra dr. Samantha szintén az elvonulás előtt érkezett Magyarországra. Körülbelül két hétig maradtak. Manidhamma három napos lelkigyakorlatot vezetett Úszón. Úszó egy, az indiai Bordharan buddhista központhoz hasonló elvonuló központ. Az erdő közepén, a falutól két km-re helyezkedik el. Én és Manidhamma és Dr. Samantha buddhista ételeket főztünk a lelkigyakorlat alatt. Előadást tartottam a dalit nép oktatásban, üzleti életben és politikában elért sikereiről. Az elvonuláson kb. harmincan vettek részt. Legnagyobb részük a Kis Tigris iskola növendéke volt. Egy másik alkalommal Tibor és János szervezett elvonulást. Először Tibor magyarul ismertette az öt buddhista erényt, a Panycsa Szílát. Ezután bemutatta Dr. Ámbédkar-t, majd én folytattam a mozgalom ismertetésével. Tanítottam meditációt és jógagyakorlatokat is. A résztvevőknek osztottam Dr. Ámbédkar arcképével ellátott karkötőt, jelvényt, sapkát, homlokpántot és tollra ragasztható öntapadós címkét. Hennával Ámbédkar Buddhát tetováltam kezekre. Ezen az elvonuláson Virya (Imre Roland), Orsós Anikó, Mózes-Kalányos Laci, Satya (Orsós Laci), Ashok (Lázi István Benő), Orsós Janos és Derdák Tibor voltak dhammamitrák.

Élet egy cigány családdal

Magyarországon körülbelül két és fél hónapig éltem egy cigány családdal. A nevük Orsós család. Ők a barátomnak, Jánosnak a családja. A családtagok nagyon kedvesek és barátságosak voltak hozzám. Azt mondhatom, hogy a család ugyanolyan nagycsalád, mint az Indiában megszokott. Ez Buddha  rendelése volt, ezért olyan sikeres a vaddzsi^[6]-k élete, mert mindent közösen csinálnak. A család is együtt dolgozik és boldogan élnek. Velük él édesanyja, valamint a nem roma magyar Derdák Tibor. Nagyon ritka, hogy egy fehér magyar cigányokkal él együtt, az ő lakásukban. János és Tibor jóbarátok. János nővérének lánya, Iboly és gyönyörű lánya, Veronika, és Zoli és Pisti. Engem is befogadtak ebbe a szép és nagy családba. János édesanyja minden reggel reggelit készített nekem. Nem igazán tudta, hogy kell vegetáriánus ételt készíteni, de mindig megpróbálta. Folyton azon gondolkozott, hogy tud nekem vegetáriánus ételt készíteni. Nem beszélt angolul, de testbeszéddel állandóan megpróbálta kitalálni, mire van szükségem.

Cigány falvak

Ahogy láttam, Magyarországon a cigányok többsége iskolázatlan, rossz körülmények között, szociális bizonytalanságban él. A cigányok a magyar többségi társadalomtól elkülönülve élnek. A cigányok munkalehetősége eltér a társadalom többségéétől. Nincs lehetőségük dolgozni.  Mánfán, Hidason, Alsószentmártonban, Sajókazán, Alsóvadászon látogattam meg cigány családokat.

A családnak nagy szerepe van életükben. János családjában a testvérek segítik egymást. Jánosnak 2 fiútestvére és 4 lánytestvére van. A házas személyeknek legalább három-négy gyermekük van. Sándornak például hat gyermeke van, idősebb nővérének 5 gyermeke, és így tovább. El lehet képzelni, hogy a cigány családok miért erősebbek a többinél. Néha átmentem Jánossal Mánfáról Hidasra. Ő Hidason született, és családjának legtöbb tagja, nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek, unokaöccsök, unokahúgok, fiútestvérek és sógornők, valamint ezek gyermekei ott vagy a környéken laknak, és osztják meg egymással életük vidám vagy szomorú eseményeit. Zoli János öccse. Nemrég megnősült.

A kormány elindított egy projektet, melyben a roma népességet házhoz juttatja. A költségek felét a kormány állja. Öccsének azonban nincs rendes munkája.

A cigány családokban a férfi és női szerep eltér a nem cigány családokban megszokottól. János édesanyja vezeti a háztartást, János hozza meg a döntéseket és keresi a pénzt. De Sándornak csak alkalmi munkái adódnak. A Zolihoz hasonló emberek munka keresésével töltik az idejüket. Mindannyian jóban vannak egymással és segítik egymást. A házasulatlan gyerekek szüleikkel laknak, és az árvákat árvaházakba viszik, bár legtöbb árvaház tele van roma gyerekekkel, mert a szülőknek nincs pénzük az alapvető szükségletek kielégítésére sem.

A roma nyelv nagyon hasonlít az indiai nyelvhez. Indiában marathi nyelven  aek,don,tin,char,panch,aakh,kale baal (egy, kettő, három,négy, öt, szem, fekete) romani^[7] nyelven: „jek, duj, trin, shtar, panch, jakh, kale bal”. Ezeket a roma szavakat nekem sokkal egyszerűbb volt megérteni, mint a magyar nyelvet. Tibor, János és Boda Péter néha felhívta a figyelmemet a szavak hasonlóságára. A (romák) a mi indiai családunkból jöttek ide, mert nyelvük, bőrük színe és családi berendezkedésük is ugyanolyan, mint az indiai népé.

A roma nép

A legnagyobb probléma a munkanélküliség, mivel az nem részesültek oktatásban. Néhányan dolgoznak a szórakoztatóiparban, a mezőgazdaságban, takarítóként. Egyetlen cigány emberrel sem találkoztam, akinek jó munkája, keresete lett volna. Magyarországon a cigányok állampolgársága magyar, ezért magyar cigányoknak hívják őket. Ha elmennek nagyvárosokba, például Budapestre vagy Pécsre munkát keresni, magukkal kell vinni a személyijüket, hogy igazolni tudják a rendőrségen magyar állampolgárságukat, és azt, hogy nem bűnözők. Másképp néznek ki, mint a fehér magyar emberek, és így könnyű megkülönböztetni őket. Egyszer barátommal, Orsós Jánossal fel akartunk szállni egy városi buszra. Álltunk a buszmegállóban, egy idő elteltével megállt előttünk egy rendőrségi autó, és elkérték a személyinket. A rendőrök az ott álló fehér emberektől nem kértek személyit, csak tőlünk, mert más volt a bőrünk színe. János elmesélte, hogy ha a Budapesthez hasonló nagyvárosba jön, mindig magával kell hoznia a személyijét, mert igazolnia kell, hogy nem bűnöző. A rendőrség és a fehér emberek mindig hátrányosan megkülönböztetve kezelik, a buszon senki nem ül szívesen mellé. Ezért önmagukat a „magyar érinthetetleneknek” nevezik. Orsós János mondta nekem, hogy ha a roma fiatalok a városokba mennek munkát keresni, a fehérek gyakran mondják nekik: „ne gyere ide, itt nincs hely cigánynak!”. Próbálják őket a falvakban tartani.

János elmesélt egy esetet, ami vele történt meg, mikor egy olyan buszon utazott, ahol nem maradt üres ülőhely. Egy idős hölgynek nem jutott ülőhely, János átadta neki az övét, amit a hölgy egy „köszönöm”-mel nyugtázott. A visszaúton ugyanazzal a hölggyel találkozott, aki mellett volt az egyetlen üres hely a buszon, a hölgy azonban nem ajánlotta fel Jánosnak, hogy üljön mellé, hanem odatette táskáját. Ez is mutatja, hogy éppen olyan a viszony a roma és nem roma lakosság közt, mint ahogy Indiában az érinthetetlenekhez viszonyulnak a kaszt-hindúk. A fehér magyarok nem tekintik egyenrangúnak a cigányokat.

Cigány iskolák

Tibor és János Alsószentmártonban, Tomoron, Sajókazán nyitottak iskolát. A Kis Tigris az 1200 fős, tiszta roma lakosságú Alsószentmártonban van. 2007 szeptember elsején nyílt meg Tomoron és Sajókazán egy új iskola. Ezt Dr. Ambedkarról nevezték el, honlapja www.jaibhim.hu alatt található. Az iskola a Jaibhim Hálózat tagja. A Dr. Ámbédkar gimnázium igazgatója Derdák Tibor. Tibor és János járják a vidéket, hogy olyan roma gyerekeket   találjanak, akik nem járnak iskolába, vagy idősebbeket, akik abbahagyták a tanulást. Bátorítják őket, hogy folytassák a tanulást ebben az iskolában.

Láttam a roma diákokat Alsószentmártonban. Ezek a diákok jól tanulnak. Amikor ott jártam, iskolai szünet volt. A diákok azonban rendszeresen megjelentek az iskolában, hogy olvassanak, vagy a számítógépeken nézzenek utána valaminek. Különösen Edina, a kis Edina, Mirella, Mariann, Barbi voltak a lányok közül nagyon aktívak. Ebben az évben gimnazisták, és Tibor azt mondta, nagyon bízik abban, hogy a vizsgákat sikeresen fogják letenni, jó jegyeket szereznek. Másrészről azonban Jánostól és Tibortól hallottam, hogy az iskolák nem engedik be a roma tanulókat, vagy ha mégis, akkor a fehér gyerekektől elkülönítve ültetik őket. Tantermeik is különböznek. A fehér magyarok kiveszik gyermekeiket azokból az iskolákból, ahova roma tanulók járnak. Előfordul, hogy a roma gyereket kisegítő iskolába küldik. Legutóbb Roland édesanyja mesélte, hogy fiának tanítója gyakran kérte, hogy írassa át fiát egy könnyített tantervű iskolába.  Nagyon meglepő, hogy ha ezek a tanulók jól tanulnak, akkor a fehér magyarok miért nem engedik őket be az iskolákba??

Egyszer Jánossal és Rolanddal elmentünk egy városba, hogy Rolandot beírassuk egy gimnáziumba. Először Jánosnak be kellett menni egy megbeszélésre. Megkérdezték a tanuló nevét, majd Rolandnak is be kellett menni egy felvételi beszélgetésre. Az ő édesapja magyar, ezért az ő vezetékneve is magyar. De amikor odaértünk, és látták, hogy a gyerek roma származású, közölték Jánossal, hogy minden helyet betöltöttek.

A romák egy vagy két százaléka részesül (felsőfokú) képzésben. Tibor elmesélte nekem, hogy miért nyitották meg az iskolát. Terve szerint minél több roma tanulót kellene egyetemi, főiskolai oktatásban részesíteni. A falusi tanítók és tanárok azonban még a középiskolákba sem javasolják a roma tanulókat, ezért volt szükségünk Dr. Ámbédkar ideológiájára: „Taníttasd, szervezzed, győzzed meg!”. Nagyon szegény alsóvadászi családokhoz mentünk el, hogy a dr. Ambedkar iskolába diákokat keressünk. A Dr. Ambedkar iskolának ebben az évben (2007) 100 diákja van. A Dr. Ambedkar iskola ebben az évben nyílt meg, és jó hírnévnek örvend a tanulók körében.

Láttam, hogy a roma diákok rengeteg problémával küzdenek Magyarországon. Legnagyobb problémát a lakás, oktatás és a munkalehetőség hiánya jelenti. Ezek az ember alapvető szükségletei, de ők ezeket nem tudják kielégíteni. A roma tanulóknak saját lehetőségeik szerint kell részt venni az oktatásban, és nem szabad abbahagyni az iskolát anélkül, hogy elvégeznék azt. János és Tibor erőfeszítéseinek sikere látszik már ez alatt a néhány év alatt is, hiszen sok cigány tanuló részesül oktatásban, például Benő (Ashok), Kubu (Glonczi Laci), Orsós Szilvi, Orsós Anna, Boda Laura, Csonka István, Imre Roland, Imre Gabor, Bonyhádi Mirella, Jovánovics Edina, Mitrovics Edina, Kau és még sokan mások. János és Tibor követik Dr. Ambedkar példáját. Nekünk, dalitoknak sem volt egykor lakásunk, oktatásunk és munkánk, de Dr. Ambedkar megmutatta, hogyan kell megszervezni az oktatást, az alkotmányban egyenlő jogokat biztosított, a nem dalit népesség mostanra egyenrangúnak tekint és elfogad minket.

Az a kis növény, amit János és Tibor elültetett, növekszik.

Az iskolázott romákat be fogja fogadni a nem-roma népesség.

[1] Trailókja Bauddha Mahaszangha Szahájak Gan - a Nyugati buddhista rend indiai szárnya
[2] Gilvánfa cigány falu a Dunántúlon
[3] Uszó a Tan Kapuja Buddhista Egyház elvonuló tanyája Bükkmogyorósdon.
[4] A dhammamitrák a T.B.M.S.G. tagjai, szó szerint „A Tan barátai”
[5] Repülőgéppilóta és buddhista hitoktató. A rend indiai tagja. Többször járt Magyarországon.
[6] Vaddzsi: ősi törzsszövetség Indiában, az első demokráciák egyike a világon
[7] lovári

Fordította: Nagy Panni