Az ország több területén már-már kezelhetetlen helyzetet teremt a közüzemidíj-hátralékból eredő tömeges eladósodás. Megoldást jelentene a kártyás fogyasztásmérők bevezetése, ám ez számos akadályba ütközik.
Kártyás villanyórák bevezetését kezdeményezte a sajókazai romákat segítő, másfél éve gimnáziumot működtető Dzsaj Bhím Közösség. A szociális minisztérium telepfelszámolási programjának keretében az idei évre pályázaton 100 millió forintos állami támogatást elnyert civilszervezet ugyanis azzal szembesült, hogy a sajókazai szegénytelepeken élő mintegy ezer ember többsége életveszélyes módon, illegálisan kötötte be az áramot. Az 1900-as évek elején a szénbányászok számára épült Sólyom-telepen tíz-tíz lakásból álló, közművet soha nem látott, roggyant házak sorakoznak, egy-egy lakótér előszobából és egyetlen sötét szobából áll. A házak többségében nincs vezeték a falban; fejmagasságban, kaotikusan összeszerelt drótokban fut a lopott áram. A telep szomszédságában 1986-ban épült úgynevezett Cs-házakban sincs vezetékes víz, útburkolat híján esőzéskor bokáig ér a sár.
Az ÉMÁSZ áramszolgáltatótól származó lista szerint 119 lakásból mindössze 17-ben van villanyóra, de ezek a háztartások is összesen 1,28 millió forint díjhátralékot halmoztak fel. Ha a lakók időben nem fizetnek, kikötik az áramot, leszerelik az órát. A telepeken 97 háztartás összesen – kamatokkal együtt – több mint 25 millió forint, áramlopásból származó, peres úton behajtandó tartozást szedett össze. Ha a lakók elismerik, hogy szabálytanul vételezték az áramot, a szolgáltató büntetőfeljelentést tesz, és a teljesen értéktelen ingatlanokra is jelzálogjogot jegyeztet be.
Elítélt is van már Sajókazán: márciusban börtönbe kell vonulnia Varga Dénes 27 éves, hatgyermekes családapának, mert a becslés szerint 150 ezer forint értékű villamos energiát használt fel illegálisan. Villanyórája nem volt. A bíróság azért ítélte börtönbüntetésre, mert egyszer már felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki rá, amikor hamisított munkáltatói igazolással próbált személyi kölcsönhöz jutni. A két osztályt végzett, második generációs munkanélküli férfi egész családja segélyből és guberálásból él. Derdák Tibor, a sajókazai Dr. Ámbédkar Gimnázium igazgatója szerint lehetővé kellene tenni, hogy Varga és hasonló helyzetben lévő társai közmunkát kapjanak az önkormányzattól, keresményükből rendezhessék tartozásukat, majd pedig előre fizetős, kártyás villanyórát kapjanak. Ha Vargát lecsukják és a gyermekeit állami gondozásba veszik, ez az egyetlen ügy a lopáskárnál sokszorta nagyobb kiadást jelent az államnak. A köztársasági elnökhöz írt kegyelmi kérvényt a helyi cigány közösség tagjain kívül kilencszáz szimpatizáns írta alá, a Filmszemlén pedig 2,5 millió forint gyűlt össze a sajókazai családok számára azzal a céllal, hogy házaikra kártyás villanyórát szereltessenek fel.
„Adósságkezelési programra lenne szükség Sajókazán” – állítja Derdák Tibor. Csakhogy a szociális törvény szerint csupán a legalább 40 ezer lakosú településeken kötelező az önkormányzatnak adósságkezelési szolgáltatást nyújtania a rászorulók számára, a szegény népesség zöme viszont kistelepüléseken él. A 2003-as jogszabály szerint az adósságkezelési szolgáltatásra jogosultakat egyszerre kell tanácsadásban és az adósság 75 százalékáig (maximum 200 ezer forintig) terjedő, vissza nem térítendő támogatásban részesíteni, amire az önkormányzatnak is forrást kell találnia, mivel a támogatás összegének csak a 90 százalékát állja az állam. „Nem szeretnénk csődközeli helyzetbe juttatni az önkormányzatot!” – foglalta össze Stefán László, Sajókaza polgármestere, milyen veszélyt rejt magában, ha a 3700 lakosú település nyakába veszi az eladósodott háztartások ügyét. Pedig a szociális törvény azt is lehetővé teszi, hogy a díjtartozás miatt a vezetékesgáz-, illetve áramszolgáltatásból már kikapcsolt fogyasztó is kapjon előfizetős mérőkészüléket, amennyiben igénybe veszi az adósságkezelési szolgáltatást, tartozása megfizetéséről szerződést köt a szolgáltatóval, valamint vállalja, hogy legalább egy évig mindig előre fizet. Ilyen esetben a szociális alapon járó lakhatási támogatást előfizetésre is fel lehet használni.
Hasonló rendszer működött Tatabányán 2005-től két éven át, amikor adósságkezelési program keretében negyven hátralékos családnál szereltek fel kártyás villanyórát, s az egyenként 100 ezer forintra árazott készülékekre 2,5 millió forint minisztériumi támogatást költöttek el. A program lejárta után 25 család tovább használta az órákat, és a város segítségével újabb háztartások is csatlakoztak a programhoz. „Tudatos pénzbeosztásra és takarékos fogyasztásra szoktatja az embereket, ha előre kell fizetniük a közüzemi fogyasztás költségeit” – osztotta meg tapasztalatait a HVG-vel Mecsei Ilona, a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás családsegítő szolgálatának vezetője, aki szerint így mintegy negyven-ötven tatabányai család került ki az adósságcsapdából. Ám az előre fizetős rendszer nem egyértelműen közkedvelt: 1994-től több ezer rászorulónak szerelt fel kártyás gázmérőt a Fővárosi Gázművek, de amikor 2006-ban a műszerek hitelessége lejárt, ezeket leszerelték, és minden fogyasztó kilépett a rendszerből – mondta el a HVG-nek Kovács Richárd, a cég marketingvezetője. Az árampiacon sem nagy a tülekedés: az országszerte 2,5 millió ügyfélnek szolgáltató E.On Hungária Zrt. a Dél-Dunántúlon 116, a Tiszántúlon 242, az Észak-Dunántúlon pedig kétszáz darab kártyás villanyórát szerelt fel eddig a fogyasztók kérésére.
Az érzékelhető szociális feszültség hatására a kormány február elején, a tervezettnél öt hónappal korábban életbe léptette azt a rendeletet, amelynek értelmében a vezetékesgáz-, illetve áramdíjhátralékot felhalmozott úgynevezett védendő fogyasztók (azaz a helyi jegyző igazolása szerint szociálisan rászorulók és a fogyatékkal élők) számára a szolgáltató kétszeri díjfizetési felszólítás után, a részletfizetés, illetve fizetési haladék mellett köteles felajánlani az előfizetős mérőórát is. Ugyanezen rendelkezés szerint kizárólag akkor kapcsolhatja ki őket a közüzemi szolgáltatásból, ha nem fogadják el az előre fizetős rendszert. Az új órát a hálózat üzemeltetője ingyen adja, a szolgáltató pedig térítési díj nélkül szereli fel, ám e költségeket beépítheti az árba. E lehetőséggel azok élhetnek, akiknek szerződésük és fogyasztásmérőjük is van, és azok is, akiknél már kikötötték a gázt vagy a villanyt. Nem számíthatnak viszont különleges elbírálásra azok, akik ellen illegális fogyasztás miatt büntetőeljárás indult. Épp ezért nem segít e rendelet a sajókazai telep néhány lakóján sem, akikről az elmúlt hetekben tárgyalást kezdett az önkormányzat és a szolgáltató. Utóbbi azt kérte, hogy a település tisztázza a Sólyom-telepen és a Virág utcában található összes lakás tulajdonviszonyait, és állapítsák meg, ki felel a tartozásért, illetve kivel lehetne új szerződést kötni. Ezenfelül egymillió forint támogatást adott az ÉMÁSZ az önkormányzaton keresztül a telepen élőknek arra, hogy az otthonokban megfelelő vezetékhálózat épüljön ki.
Amikor a telepfelszámolást koordináló iroda munkatársai megkezdték a tulajdoni lapok feldolgozását, azzal szembesültek, hogy egy-egy komfort nélküli nyomortanyára milliós szocpolt vett fel a papíron szereplő tulajdonos – aki soha nem járt Sajókazán. Van, ahol nyolcan-tízen birtokolnak egy sötét szoba-konyhát, több ingatlanra pedig már jelzálogot jegyeztetett be az ÉMÁSZ. Valószínűleg hónapokba telik, mire mindezt kibogozzák, és az első kártyás órákat felszerelhetik.
SÁGHY ERNA
Forrás: HVG
Legaktívabb kommentelők