Barack Obama és a buddhizmus
2008.11.14.
Kategorizálva: Címlap, Könyvtár Címkézve: Barack Obama, Buddhizmus, Dr. Maya Soetoro-Ng
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
Akármi is voltunk valaha, többé már nem vagyunk keresztény nemzet: zsidó nemzet is vagyunk, muzulmán nemzet, buddhista nemzet, hindú nemzet, és hitetlenek nemzete.
Forrás: Call to Renewal Keynote Address
Amikor Gandhit megkérdezték, hindúnak vallja-e magát, azt felelte: Igen. És kereszténynek, és muzulmánnak, és buddhistának és zsidónak.
A legjobb családban is
Doborah Solomon interjúja a New York Timesban
Megkérdeztük Dr. May Soetoro-Ng tanárnőt, Barack húgát
Beszéljünk a február 18-i előválasztásról Hawaii-n, ahol Barack Obama született. Kampányolsz a bátyádért? Természetesen. Szabadságot vettem ki a honolului oktatói munkahelyeimen, és két hónapja csak kampányolok. A kocsimon a matrica azt hirdeti: „2009. január 20. - egy hiba vége”
Milyen matrica ez? Nem is nevezi nevén a jelöltet! Ez csak egy matrica. Van másik három a kocsimon, az egyik pl.: „nők Obamáért”.
Hány év van köztetek Barackkal? Kilenc évvel fiatalabb vagyok. Anyánk elvált Barack apjától és ugyanott, a Hawaii Egyetem Kelet-Nyugat Központjában találkozott az én apámmal.
Barack apja kenyai volt, a tiéd indonéz. Anyukátokat szabadgondolkodónak mondhatnánk, fehér antropológus Wichitából, Kansas államból, aki aztán a második házassága után Dzsakartába költözött. Anyám bátor nő volt. Imádta az életet, és imádta a természetet. Képes volt az éjszaka kellős közepén fölkölteni minket, hogy nézzük meg a holdat. Csitri koromban ezt nagyon utáltam, mert aludni akartam.
52 évesen halt meg petefészekrákban? Most meg azt kívánom a legjobban, hogy Barack összes nőrokona, anyánk, a felesége, a lányai, az én lányom, a nagymamánk, a kenyai féltestvére - mind együtt ülhetnénk, és bámulhatnánk a holdat.
Anyukátokat ateistának mondják. Én nem mondanám annak. Inkább agnosztikus volt. Hát ideadta nekünk az összes jó könyvet - a Bibliát, a hindú Upanisadokat, a buddhista szentiratokat, a Tao Te Kinget - és azt akarta, hogy lássuk, hogy mindegyiknek megvan a maga szépsége.
A Koránt kihagytad, pedig Indonézia a világ legnépesebb muzulmán országa. Kellene mondanom a Koránt is. Anyu nem igazán hangsúlyozta a Koránt, de egy kicsit abból is olvastunk. És hallottuk reggelenként az imádkozókat Indonéziában.
Talán azért óvakodsz emlegetni az Iszlámot, mert az ellenkampányolók evvel akarják befeketíteni a bátyádat? Nem óvakodom. Nem akarom elutasítani az Iszlámot. Egyértelmű, hogy szükségünk van arra, hogy értsük az Iszlámot, hogy jobban értsük. A bátyámhoz viszont hiába kötik. Ő húsz éve keresztény.
Milyen vallású vagy te? Filozófiailag buddhistának mondanám magamat.
Mit gondolsz, milyen hatással volt anyukátok örök mehetnékje Barackra? Lehet, hogy pont az vonzotta Csikágóba, meg a feleségéhez, Michelle-hez, hogy gyökértelennek érezte magát. Ő úgy döntött, hogy ott legyökeredzik, nem úgy, mint az anyánk, akik állandóan úton volt, és kincseket gyűjtött.
Feketének látod a bátyádat? Igen, mert így nevezte el magát. Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy úgy nevezze magát, ahogy akarja.
Magadat fehérnek látod? Nem. Félig fehér vagyok, félig ázsiai. Hibridnek látom magamat. Az emberek, ha rám néznek, általában azt hiszik, latin-amerikai vagyok. Ezért tanultam meg spanyolul.
Ezt a kevert kulturális identitást rendellenesnek tartották, amikor gyerekek voltatok. Hát igen, volt az úgy, hogy bizonytalanul álltam a lábamon, és védtelennek éreztem magam e miatt.
Élen jártatok a multikulturális fordulatban. Erre tanított az anyánk. A sokféle kultúra mind a tiéd lehet. H elég szeretet van benned, és elég tisztelet a világ valamelyik része iránt, akkor az a tiéd lehet, úgy is, hogy nem abba születtél.
Az interjút Deborah Solomon készítette, sűrítette, szerkesztette
Forrás: New York Times
Fordította: Derdák Tibor
Legaktívabb kommentelők