Dzsaj Bhím Közösség

Barack Obama és a buddhizmus

2008.11.14. Kategorizálva: Címlap, Könyvtár      Címkézve: , ,

Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz! Akármi is voltunk valaha, többé már nem vagyunk keresztény nemzet: zsidó nemzet is vagyunk, muzulmán nemzet, buddhista nemzet, hindú nemzet, és hitetlenek nemzete.

Forrás: Call to Renewal Keynote Address

Amikor Gandhit megkérdezték, hindúnak vallja-e magát, azt felelte: Igen. És kereszténynek, és muzulmánnak, és buddhistának és zsidónak.

A legjobb családban is

Barack Obama testvére, Dr. Maya Soetoro-Ng (Forrás: students.barackobama.com)Doborah Solomon interjúja a New York Timesban

Megkérdeztük Dr. May Soetoro-Ng tanárnőt, Barack húgát

Beszéljünk a február 18-i előválasztásról Hawaii-n, ahol Barack Obama született. Kampányolsz a bátyádért? Természetesen. Szabadságot vettem ki a honolului oktatói munkahelyeimen, és két hónapja csak kampányolok. A kocsimon a matrica azt hirdeti: „2009. január 20. - egy hiba vége”

Milyen matrica ez? Nem is nevezi nevén a jelöltet! Ez csak egy matrica. Van másik három a kocsimon, az egyik pl.: „nők Obamáért”.

Hány év van köztetek Barackkal? Kilenc évvel fiatalabb vagyok. Anyánk elvált Barack apjától és ugyanott, a Hawaii Egyetem Kelet-Nyugat Központjában találkozott az én apámmal.

Barack apja kenyai volt, a tiéd indonéz. Anyukátokat szabadgondolkodónak mondhatnánk, fehér antropológus Wichitából, Kansas államból, aki aztán a második házassága után Dzsakartába költözött. Anyám bátor nő volt. Imádta az életet, és imádta a természetet. Képes volt az éjszaka kellős közepén fölkölteni minket, hogy nézzük meg a holdat. Csitri koromban ezt nagyon utáltam, mert aludni akartam.

52 évesen halt meg petefészekrákban? Most meg azt kívánom a legjobban, hogy Barack összes nőrokona, anyánk, a felesége, a lányai, az én lányom, a nagymamánk, a kenyai féltestvére - mind együtt ülhetnénk, és bámulhatnánk a holdat.

Anyukátokat ateistának mondják. Én nem mondanám annak. Inkább agnosztikus volt. Hát ideadta nekünk az összes jó könyvet - a Bibliát, a hindú Upanisadokat, a buddhista szentiratokat, a Tao Te Kinget - és azt akarta, hogy lássuk, hogy mindegyiknek megvan a maga szépsége.

A Koránt kihagytad, pedig Indonézia a világ legnépesebb muzulmán országa. Kellene mondanom a Koránt is. Anyu nem igazán hangsúlyozta a Koránt, de egy kicsit abból is olvastunk. És hallottuk reggelenként az imádkozókat Indonéziában.

Talán azért óvakodsz emlegetni az Iszlámot, mert az ellenkampányolók evvel akarják befeketíteni a bátyádat? Nem óvakodom. Nem akarom elutasítani az Iszlámot. Egyértelmű, hogy szükségünk van arra, hogy értsük az Iszlámot, hogy jobban értsük.  A bátyámhoz viszont hiába kötik. Ő húsz éve keresztény.

Milyen vallású vagy te? Filozófiailag buddhistának mondanám magamat.

Mit gondolsz, milyen hatással volt anyukátok örök mehetnékje Barackra? Lehet, hogy pont az vonzotta Csikágóba, meg a feleségéhez, Michelle-hez, hogy gyökértelennek érezte magát. Ő úgy döntött, hogy ott legyökeredzik, nem úgy, mint az anyánk, akik állandóan úton volt, és kincseket gyűjtött.

Feketének látod a bátyádat? Igen, mert így nevezte el magát. Mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy úgy nevezze magát, ahogy akarja.

Magadat fehérnek látod? Nem. Félig fehér vagyok, félig ázsiai. Hibridnek látom magamat. Az emberek, ha rám néznek, általában azt hiszik, latin-amerikai vagyok. Ezért tanultam meg spanyolul.

Ezt a kevert kulturális identitást rendellenesnek tartották, amikor gyerekek voltatok. Hát igen, volt az úgy, hogy bizonytalanul álltam a lábamon, és védtelennek éreztem magam e miatt.

Élen jártatok a multikulturális fordulatban. Erre tanított az anyánk. A sokféle kultúra mind a tiéd lehet. H elég szeretet van benned, és elég tisztelet a világ valamelyik része iránt, akkor az a tiéd lehet, úgy is, hogy nem abba születtél.

Az interjút Deborah Solomon készítette, sűrítette, szerkesztette

Forrás: New York Times
Fordította: Derdák Tibor

1 komment:

1 | Derdák Tibor

2009. január 7. 23:02

Tisztánlátás
helyes döntés
megfelelő megszólalás
jó magaviselet
tisztes megélhetés
erős edzés
fegyelmezett figyelem
mélységes mély elmélyedés

Kommentküldő:

A név meg fog jelenni, az e-mail nem fog megjelenni, a honlap meg fog jelenni, az összeadás a spamvédelmet szolgálja.

Technikai szám:

2453 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.

    Székhely:
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon:
    +36-30-830-20-29, +36-30-866-32-04

    Levelezési cím:
    3510 Miskolc, PF: 567

    A Dzsaj Bhím Triratna Közösség számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00100009

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Róbert nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 0
  • Mai látogatók: 318
  • Mai oldal-megtekintések: 746
  • Összes látogató: 181053
  • Összes oldal-megtekintés: 2465988