Dzsaj Bhím Közösség

Az elmúlt hétvége szombatján, augusztus 14-én, a sajókazai asszonyok üdítő kirándulást tettek a Bükki Nemzeti Parkban elterülő barátságos üdülőfaluba Bükkszentkeresztre.

Az indulás kezdeti nehézségein továbblendülve mindannyian nagy várakozással tekintettünk a nap elé. Szabó György gyógynövénykertjébe voltunk e derűs napon hivatalosak.

A hangulatot fokozta az útközben elénk táruló gyönyörű látvány: a Bükk hívogató, élettel teli nyugodtsága, meghitt ünnepélyes csöndje mindenkire hatást tett. A figyelmes asszonyok a gombázás ottani és itthoni lehetőségeiről folytattak vidám beszélgetést, amikor járművünk felkapaszkodott az erdő közepén haladó kanyargós emelkedőn.

Megérkezvén a rendezett és szép földrajzi adottságokkal megáldott településre egy hölgy – a méltán híres „Gyuri bácsi” munkatársa- fogadott bennünket. Az ország második legmagasabban fekvő településének utcáin könnyű sétát kezdtünk idegenvezetőnk segítségével egészen a gyógynövényes kertig. Közben kísérőnk rövid beszámolót tartott a gyógynövényekkel kapcsolatos tevékenységeikről. Alig 10 percnyi séta után feltárultak előttünk a gyógynövénykert kapui.

Idegenvezetőnk egyszerű, közvetlen stílusban beszélt a generációk által felhalmozott tudásról: a közvetlen környezetünkben is könnyűszerrel megtalálható növények jótékony, gyógyító élettani hatásairól. A növények lenyűgöző látványa emlékezetes illatukkal párosult. A látottak és hallottak rádöbbentettek mindenkit utunk valódi céljára és e cél kivitelezésének lehetőségeire. Az asszonyok önbizalma méltán fejlődhetett, hiszen a kert növényeinek és azok gyógyhatásainak nagy része ismerősként tűnt fel előttük. Az arcokon a „talán ezt mi is tudnánk csinálni” meggyőződése tükröződött. Láttak egy jól működő példát arra, hogy odafigyeléssel, türelmes munkával,ismereteiket gyarapítva és bízva a meglévő tudásukban életerős, jövedelmező vállalkozásba kezdhetnek. Üdítő volt látni mennyire felcsigázta fantáziájukat, mennyire felkeltette vállalkozó kedvüket Szabó György könnyen követhető mintagazdasága. A tanulságos rend-kívüli biológia óra végén őszintén és reménnyel telve hangzott a búcsúzóul szánt „Viszontlátásra!”.

A nap még ezután is tartogatott számunkra egy nem mindennapi élményt. Egy legenda szerint valaha Szűz Mária a település melletti erdőségben járt és amikor megpihent egy kőre ült. Azóta úgy tartják ennek a kőnek gyógyító ereje van. A hely különlegessége folytán manapság is híres, neves zarándokhely a gyógyulni vágyók számára. Nem volt kérdéses tehát, nekünk is látnunk kellett ezt a ligetet. Talán egy tucat emberrel találkoztunk itt, akik áhítattal, csöndben üldögéltek a köveken, vagy éppen a gyönyörű fáknak támaszkodva szemlélődtek. Alig egy órát töltöttünk e templomi hangulatú erdőszélen.

Hazafelé ki-ki elmélázva, mások talán egy gyógynövényes vállalkozás terveit csendben szövögetve, megint mások halk szóval vitatták meg e napsütéses, olykor talán túl meleg szombat tanulságait. Abban azonban mindenki hallgatólagosan egyetértett, hogy megérte ezt a néhány órát üdítő „tanulással” tölteni egy bükkszentkereszti kirándulás keretében.