Glonczi László Kubu képriportja:
Május 4-én kezdődött a középiskolások várva várt érettségijük. Minden végzős gondolata az írásbeli vizsga körül forgott az elmúlt napokban. Nem volt ez máshogy Imre Rolanddal sem (a fotósorozat borítóján balra), aki a Pollack Mihály Szakközépiskola vegyész szakára járt, Pécsett.
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
A mi büszkeségünk, Roland négy évvel ezelőtt még kicsit félve lépett a Pollack Mihály Szakközépiskolába és nem olyan rég április 30-án 16:00-kor boldog mosollyal, érett férfiként ballagott el iskolájából. Ám, de még vár rá az érettségi. Már túl van az írásbeli vizsgákon, de még a szóbeli vizsga hátra van, ami júniusban lesz.
Roland,
SOK SZERENCSÉT KÍVÁNUNK NEKED!!!!!!
Cigány vagyok. Magyarországon születtem és nevelkedtem, de nem tartom magam magyarnak - cigány vagyok. Hadd magyarázzam el, hogy ez mit jelent.
Sokan azt gondolják, hogy a cigányok vándorolnak, pedig Kelet Európában a cigányok java-része már letelepedett. Többnyire falvakban élünk, de a települések szélén, elkülönülten. A harmadik világból nézve Magyarország nyugati országnak számít, a cigányok itt mégis úgy élnek, mint a harmadik világ szegényei.
Ahol mi lakunk, ahol nincs vezetékes víz, sem közvilágítás, sem csatornázás – bár néhány méterrel odébb, a nem cigányok utcáiban mindezek megtalálhatók.
Nyugaton sokat beszélnek a harmadik világban pusztító szegénységről, de észre sem veszik, hogy a saját szomszédságukban is van nyomor. Kétszer jártam Indiában, láttam az ottani “érinthetetlenek” helyzetét, és elmondhatom, hogy a mi szociális helyzetünk Kelet-Európában ugyanolyan. Sem rosszabb, sem jobb. A cigányság szempontjából Magyarországon a demokrácia nem igazán demokrácia, mert nekünk nincs hangunk. Ezért hívom magam cigánynak és nem magyarnak. Ha azt mondom “magyar”, akkor az ország nem-cigány lakosságára gondolok.
Tovább »
Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet!
Máj multyé krisjunurj sză vă gye drágu-l Domn, pátyé sî ku szănă tátyé fugă rou ká părou, vijé binyilye ká nălbinyije kit frunză-j pă szok átit kupij sză vă gye drágu-l Domn pă lá fok!
Zhutisardas o Del te resas o kerechuno, te resas les ande inke bute bershende baxtyasa, zorasa, pachasa, vojasa, sastyimasa, tumare familijanca kethane. Po rup po somnakaj te phiren. T’aven saste thaj baxtale!
Merry Christmas and Happy New Year!
शुभ नाताळ नवीन वर्षच्या हार्दिक शुभेच्छा!
Śubh Nātāḷ Navīn Varṣacyā Hārdik Śubhecchā!
!חג חנוכה שמח
Hag Hanukkah Sameah!
Swati Kamblé és Orsós János Sajókazán a Dzsaj Bhím Közösség karácsonyi buliján táncolnak, 2008. december 20. Fotó: Manfred Grit.
Máj multyé krisjunurj sză vă gye drágu-l Domn, pátyé sî ku szănă tátyé fugă rou ká părou, vijé binyilye ká nălbinyije kit frunză-j pă szok átit kupij sză vă gye drágu-l Domn pă lá fok!
Zhutisardas o Del te resas o kerechuno, te resas les ande inke bute bershende baxtyasa, zorasa, pachasa, vojasa, sastyimasa, tumare familijanca kethane. Po rup po somnakaj te phiren. T’aven saste thaj baxtale!
शुभ नाताळ नवीन वर्षच्या हार्दिक शुभेच्छा
Śubh Nātāḷ Navīn Varṣacyā Hārdik Śubhecchā
Kategorizálva: 
Legaktívabb kommentelők