Támogatjuk, hogy a csapatunk tagjai a hét egy vagy több napján a Szangha elveinek megfelelően éljenek a sajókazai lakóközösségben. Tudatosan és szervezetten segítünk azoknak is, akik ebből nem részesülnek, hogy ettől függetlenül ők is teljes értékű csapattagok legyenek.
(Dzsaj Bhím stratégia)
Kategorizálva: Címlap, Közösség Címkézve: Búcsúcédulák
Kategorizálva: Címlap, Közösség Címkézve: Asszonykórus
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
Telepítsd a Flash Playert a lejátszáshoz!
A Dzsaj Bhím Közösség hívott meg engem (Pardípet), Bharát és Swatit, hogy látogassuk meg az iskolájukat és a szervezetüket, és hogy részt vegyünk azokban a tevékenységekben, amelyeket azért végeznek, hogy javítsanak a magyarországi roma közösségek helyzetén. A romák Magyarország teljes lakosságának 6-7%-át képezik. Elkülönített gettókban élik az életüket! Az életmódjuk teljesen idegen a magyarok számára, annak ellenére, hogy 700-1000 éve együtt élnek velük. A romák valószínűleg Kr. u. 1300 körül hagyták el Indiát. Évszázadokon keresztül megkülönböztetés és üldöztetés volt az osztályrészük. Őket gyanúsítják először, ha bármilyen bűntény vagy fegyelmezetlenség történik. A „cigány” szót sértésként is használják, olyasmi jelentéssel, hogy „szélhámos”. Úgy tűnik, hogy kevés magyar találkozott valójában romákkal, mégis mindenki egyetért azokkal a sztereotípiákkal, hogy a romák elhanyagolt kinézetűek és csalók stb., vagy lehet, csak filmekben látták őket, ahol a cigányokat/romákat lecsúszott szereplőkként mutatták be.
Kategorizálva: Címlap, Közösség Címkézve: Buddhizmus, Glonczi László
Elsőnek 2004 májusában találkoztam ezzel a körrel. Akkoriban nem tudtam ,hogy ez a kör miféle ideológiák köré épül, csak azzal foglalkoztam ,hogy nyolcadikos általános iskolásként megismerkedjem az ózdi Ady Endre roma tehetséggondozó kollégium lakóival. Három napos tábor volt ahol az ismerkedés került előtérbe. Ekkor tudtam meg ,hogy nem csak az ózdi kollégium lakói vannak a táborban ,hanem a pécsi Amrita OBK egyesület tagjai is és azt is megtudtam ,hogy miért. Mert a tábort az Amrita OBK egyesület és az ózdi kollégium rendezte. Elég sok helyen voltunk ,de ami legjobban megmaradt bennem az ózdi strand és a Bükkmogyórosdon az úszói tábor. Az úszói tábor az egy buddhista elvonuló központ mint tudtam meg utólag ,de akkor még nem nagyon foglalkoztatott a dolog. A tábor körülbelül 3km-re volt a falutól ezt a távot mindig gyalog kellet megtenni ,mert az autók nem tudtak bejönni a földúton. A táborban sem áram, sem fürdőszoba nem volt. A vizet egy közeli patakból kellet hozni , gyertyával kellett világítani.A táborból három személy maradt meg az emlékezetembe Orsós Miklós az Amrita OBK egyesület egyik vezetője, Újlaky András a CFCF alapítvány egyik vezetője és Imre Roland az Amrita egyesület tagja. 14 évesen nem nagyon tudtam ,hogy a buddhizmushoz lesz valami közöm.
 |
 |
|
|
Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.
|
||
 |
 |
|
|
|
|
Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.
|
||
|
|
|
|
|
|
Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.
|
||
|
|
|
|
|
|
Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.
|
||
|
|
|
|
|
|
Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.
|
||
|
|
|
|
|
|
Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.
|
||
|
|
|
|
|
|
Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.
|
||
|
|
Cím:
3532 Miskolc, Tátra utca 2.
Székhely:
3532 Miskolc, Tátra utca 2.
Telefon:
+36-30-830-20-29, +36-30-866-32-04
Levelezési cím:
3510 Miskolc, PF: 567
A Dzsaj Bhím Triratna Közösség számlaszáma:
Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00100009
Legaktívabb kommentelők