A cigány tiszteletes, aki Krisztust hirdeti minden népnek
2009.12.27.
Kategorizálva: Sajtó
„Két cigány lelkészt is ismerek, csak ők nem vállalják a származásukat” – nyugtázza a gáborjáni református gyülekezet roma lelkipásztora. Tóth József soha nem próbálta titkolni cigányságát, pedig volt belőle baja elég. A saját egyházában is.
Berettyóújfalunál kelet felé kell kanyarodni, hogy eljussunk Gáborjánra. A kamionoktól zsúfolt 47-esről letérve a látogatónak csakhamar kezd olyan érzése támadni, mintha épp a világot készülne elhagyni. A zötykölődős, sárkupacokkal borított betonút egyetlen előnye, hogy szembejövő forgalom nem zavarja a közlekedést: nagy ritkán bukkan fel autó.
3 komment
Megtekintve 8. 358 alkalommal
A Dzsaj Bhím Közösség hívott meg engem (Pardípet), Bharát és Swatit, hogy látogassuk meg az iskolájukat és a szervezetüket, és hogy részt vegyünk azokban a tevékenységekben, amelyeket azért végeznek, hogy javítsanak a magyarországi roma közösségek helyzetén. A romák Magyarország teljes lakosságának 6-7%-át képezik. Elkülönített gettókban élik az életüket! Az életmódjuk teljesen idegen a magyarok számára, annak ellenére, hogy 700-1000 éve együtt élnek velük. A romák valószínűleg Kr. u. 1300 körül hagyták el Indiát. Évszázadokon keresztül megkülönböztetés és üldöztetés volt az osztályrészük. Őket gyanúsítják először, ha bármilyen bűntény vagy fegyelmezetlenség történik. A „cigány” szót sértésként is használják, olyasmi jelentéssel, hogy „szélhámos”. Úgy tűnik, hogy kevés magyar találkozott valójában romákkal, mégis mindenki egyetért azokkal a sztereotípiákkal, hogy a romák elhanyagolt kinézetűek és csalók stb., vagy lehet, csak filmekben látták őket, ahol a cigányokat/romákat lecsúszott szereplőkként mutatták be.
Legaktívabb kommentelők