Dzsaj Bhím Közösség

„Ugyanúgy meg kell ütni egy szintet”

2011.08.09. Kategorizálva: Címlap   

A Független Színház egy éve a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatta be a cigánygyilkosságok és a szegénység témáját feldolgozó Tollfosztás című előadást. A nemrég külföldön is bemutatott színdarabot Balogh Rodrigó írta és rendezte. A színészt, színházi pedagógust és társadalmi vállalkozót a kitörési lehetőségekről és a darab sorsáról kérdeztük.

- Művészetről vagy társadalmi szerepvállalásról volt szó elsősorban, amikor nekikezdtél a Tollfosztásnak?

Balogh Rodrigó

Balogh Rodrigó: Szerintem nem kell a kettőt elválasztani. Engem az önmagáért való művészet nem érdekel. Számomra a színház eszköz, hogy felhívjam a figyelmet bizonyos társadalmi jelenségekre, amelyeken a néző kénytelen lesz gondolkodni, miután megnézte a darabot. A Tollfosztásban egyebek között az intézményi anomáliákat kívántuk körüljárni, amelyek cigányokat és nem cigányokat egyaránt sújtanak Magyarországon, a diszkrimináció és agresszió jelenségeinek hátterét, valamint azt, hogy számos cigány és nem cigány gyereket öltek meg az elmúlt években ebben az országban, és a lakosság nem reagált érdemben ezekre az esetekre. Másrészről azokról a szociális kezdeményezésekről sem gondolok sokat, amelyekben csak a hátrányos helyzetű emberek támogatása és látszatcselekvések szerepelnek. Ha valaki cigány származású fiatalokkal csinál színházat, annak ugyanúgy meg kell ütnie egy minőségi szintet, mintha végzett színészek lennének a társulatban. Én azért akartam gyerekekkel dolgozni, mert ezek a történetek csak az ő nézőpontjukból, csak az ő játékukkal válhatnak igazán hitelessé és élővé.

Tovább »

     Nincs komment Megtekintve 2. 755 alkalommal

Egyházi törvény - parlamenti vita

2011.06.30. Kategorizálva: Címlap   

Közéleti eszmecsere folyik rólunk az egyházügyi törvény köntösébe bújtatva. Rólunk, de nélkülünk: a cigányok jelenléte nem kívánatos. Az illetékes államtitkár egyetlen levelünkre sem válaszolt. A nevünket sem említik, de ugyan kiről is lehet szó? A cigánytelepeken folyó középiskolai oktatásról beszélnek. Ilyesmivel pedig ma hazánkban csak a cigány buddhisták foglalkoznak. Írni olvasni tanítunk felnőtteket, és érettségire készítünk föl cigánytelepi fiatalokat, mert a hitünk ezt parancsolja nekünk. Mások tyúkot lopnak, megint mások masíroznak. Mi tanítunk, imádkozunk, kenyeret adunk az éhezők kezébe, és kivesszük a poharat az iszákosok kezéből. A rólunk nyilatkozók azt állítják, hogy mi „vallási köntösbe bújtunk”. (Értjük: tehát hazudunk, amikor hitünket megvalljuk.) „Visszaélünk az állami támogatásokkal”. (Értjük: tehát lopunk.) Nem valódi egyház, hanem „cigány érdekvédelmi szervezet” vagyunk. (Értjük: hazudós, lopós cigányok volnánk.) Nem kell a mi hitünk. Nem kell nekünk Sajókaza.

(Értjük: nekünk Gyöngyöspata kell, nekünk Olaszliszka kell, nekünk Tatárszentgyörgy kell, „nekünk Mohács kell”.)

Szászfalvi László az egyházak körének átrendezéséről

- Kiszámolták már, hogy a „bizniszegyházak” hány százmillió forintra tettek szert a költségvetésből?

Szászfalvi László: - Csak az egyszázalékos adófelajánlások kiegészítésével évente több mint százmillió forintra. Minden más támogatással együtt ez az összeg az elmúlt húsz évben több milliárd forintot tett ki.

- A törvény nagy kihívása, hogy mindenkit beengedjen a kategóriák egyikébe, aki oda való, de mindenkit kizárjon, akinek nincs ott keresnivalója.

Szászfalvi László: - Így van. Ezért a parlament jegyzéket fog elfogadni a történelmi és esetleg az elismert egyházakról is. Őket a Fővárosi Bíróság külön kérés nélkül regisztrálja, mindenki másnak magának kell kezdeményeznie a bejegyzést. A kérelmekről a bíróság szakértők bevonásával dönt. Az is fontos, hogy levédjük a felekezetek nevét, jelképeit és bizonyos hitelveit. Sokan ugyanis már attól vallásalapítónak tekintik magukat, hogy az internetről teológiai tanokat lopkodnak össze, és más felekezetek ruházatához a megtévesztésig hasonló öltözetben járnak-kelnek.

- Mi a helyzet az olyan - az intézményfenntartó egyházaknak járó állami támogatásért felekezetet alapító - társulatokkal, mint a buddhista köntösben mutatkozó cigány érdekvédő Dzsai Bhím Közösség?

Szászfalvi László: - A cigány érdekvédőknek megvan a helyük a civilszervezetek között, de rossz ajtón kopogtatnak, ha az egyházi törvény hatálya alá szeretnének tartozni. Egyébként figyelemre méltó néhány uniósállam gyakorlata, hogy egy vallás képviseletében egyetlen szervezetet jegyez be a bíróság. Ez nyilván nem a több felekezetre tagolódó keresztyénségre, hanem az iszlámra, a buddhistákra és egyéb keleti vallásokra vonatkozik.

- Azért csak óvatosan, hiszen így a Mazsihisz mellett nem lehetne bejegyezni a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget sem. Meg aztán, más keleti vallásoknak is több legitim szárnya van.

Szászfalvi László: - Ez nyilvánvaló. Csak azt akartam jelezni, hogy mindent mérlegelünk, amikor le akarjuk zárni a kiskapukat.

- Az ördög persze itt is a részletekben rejlik. Nemcsak az fontos, ki melyik kategóriába kerül, hanem hogy az egyes csoportokhoz milyen jogokat és támogatásokat rendelnek.

Forrás: http://hetivalasz.hu/uzlet/tilt-tur-tamogat-36969

     1 komment Megtekintve 3. 198 alkalommal

Mi vagyunk a Dzsaj Bhím Közösség

2011.06.29. Kategorizálva: Címlap, Történet      Címkézve: ,

  Letöltés egyben (16 oldal, becsomagolt PDF, 4.8 MB)

     Nincs komment Megtekintve 3. 501 alkalommal

2011. június 10-én négy kereszténydemokrata (KNDP) parlamenti képviselő beterjesztette a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény javaslatát (a továbbiakban: törvényjavaslat). 2011. június 14-én, tehát négy nappal a javaslat benyújtása után a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága jóváhagyta és megszavazta annak az Országgyűlés plénuma elé terjesztését a vita lefolytatása és elfogadás céljából. A tervek szerint június 23-án a Parlamentnek már szavaznia kellene a törvényről.

Ezen jogszabály elfogadása súlyos visszalépést jelentene a magyarországi vallásszabadság terén. A törvényjavaslat ellentmond az EBESZ, az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint az ENSZ követelményeinek, mert egyértelműen hátrányos megkülönböztetésben részesít egyes vallási kisebbségi csoportokat.

A javaslat a legelnyomóbb típusú vallástörvényt hozná létre, és a jogalanyokat rendkívüli módon terhelő bejegyzési rendszert eredményezne az egész EBESZ térségen belül. A legfelháborítóbb rendelkezések közül az alábbiak említendők.

Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat többfokozatú állami elismerési rendszere teljes mértékben összeegyeztethetetlen az alapvető emberi jogokkal, mivel az ellentmond az egyenlőség és a diszkrimináció-mentesség elveinek. A javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek visszamenő hatállyal célzottan megfosztanának számos kisebbségi vallási közösséget az egyházi státustól még akkor is, ha egyébként hosszú éveken keresztül ilyenként voltak bejegyezve. A visszaható hatályú rendelkezések a törvények uralma elvét és a vallásszabadságot sértik. A törvényjavaslat „kivezetne” a nyilvántartásból olyan kiválasztott kisebbségi vallási csoportokat, amelyek az 1990-es vallástörvény elfogadása óta vallásként vannak regisztrálva, miközben megengedné, hogy a kedvezményezett vallási szervezetek megtartsák bejegyzett státusukat és élvezzék mindazokat a jogokat, amelyek az ilyeneket megilletik a törvényjavaslat szerint.

Jelenleg több mint száz olyan vallási szervezet van nyilvántartva, amelyeket visszamenőleg megfosztanának egyházi státusuktól, és törölnék bejegyzésüket, amennyiben ezek a rendelkezések törvényerőre emelkednének.

Másodszor, a nyilvántartásból törölt szervezetek nem használhatnák az „egyház” elnevezést, elvesztenék ezen jogállásukat, amennyiben újra nem regisztrálják őket az igen megterhelő bírósági eljárásban. Ezen túlmenően: a kisebbségi vallási csoportokat csak akkor lehet újra bejegyezni, ha kielégítik azokat a túlzott követelményeket, amelyek szerint például legalább 20 éve kell Magyarországon szervezett formában létezniük, és legalább 1000 tagjuk kell hogy legyen. Ezek az elvárások láthatóan arra tett kísérletként értelmezhetők, hogy elnyomják a kisebbségi vallások szabadságát az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatainak és az EBESZ követelményeinek ellentmondva.

Harmadszor: a törvényjavaslat a vallási tevékenység olyan leszűkített fogalmát tartalmazza, ami a zsidó-keresztény felfogáson alapul, és nincs összhangban azzal a szélesebb meghatározással, amit az ENSZ, az EBESZ, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága alkalmaz, és amelyek olyan nemzetközi jogi normákból következnek, amelyeket Magyarországnak is követnie kell.

Mindezeken túlmenően a törvényjavaslathoz csatolt listáknak megfelelően a kormány attól függően ismer el egyes vallásokat, hogy azok 1. mennyiben vannak jelen Magyarország történelmében, 2. a kormány véleménye szerint mennyire szolgálják a „közjót”, 3. milyen kapcsolataik vannak a világon elterjedt vallási mozgalmakkal. Ezek a szempontok önkényesek és lényegüknél fogva diszkriminatívak. Nincs olyan ismérv megjelölve, amely alapján eldönthető volna, hogy miért kerültek be egyes vallások a 2. vagy 3. kategóriába. Sok olyan vallási kisebbség szolgálja a közjót vagy kapcsolódik a világon elterjedt vallásokhoz, amelyeket a listákról önkényesen kihagytak.

Ez a kirekesztő megközelítés összeegyeztethetetlen az Emberi Jogok Európai Bíróságának az emberi jogok alkalmazására vonatkozó gyakorlatával, továbbá az Európai Uniónak a vallásszabadság kérdésében követett politikájával, amely szerint „egy demokratikus társadalom elengedhetetlen ismérve a vallási sokszínűség biztosítására irányuló igény”. Ezt, a valódi vallási pluralizmus szükségességén alapuló politikát sértené a vallás olyan szűk értelmezése, ami önkényességre és tisztességtelen hátrányos megkülönböztetésre vezetne az új és kisebbségi vallások kirekesztése miatt.

A törvényjavaslat meghatározásai nem elégítik ki a hivatkozott emberi jogi követelményeket, és számos olyan vallási csoport bejegyzésének a megtagadásához vezetnének, amelyek a szélesebb értelemben vett, az emberi jogi normákon alapuló definíció szerint megfelelnének az előírásoknak.

Negyedszer, azok az ellentmondásos rendelkezések, amelyek visszamenő hatállyal megfosztanának egyes vallási csoportokat a jogaiktól, úgy, hogy a nyilvántartásból törölnék őket, így nem élvezhetnék többé az őket egyházként megillető jogokat és kedvezményeket, amelyek továbbá olyan eltúlzott tagsági és időbeli követelményeket támasztatának velük szemben, ellentmondanak az Emberi Jogi Bíróság, az EBESZ és az ENSZ elvárásaiban rögzített emberi jogoknak. A vallási tevékenység leszűkített meghatározása nem állná ki az emberi jogi vizsgálat, egyáltalában: a jogi vizsgálat próbáját. Ezeket a szabályokat törvényerőre emelkedésük esetén elkerülhetetlenül megsemmisítenék a bíróságok az állam számára elhúzódó, szükségtelen és költséges eljárások végén.

A törvényjavaslat ellentmond az Európai Unió, az Európa Tanács, az EBESZ és az ENSZ követelményeinek. A Bizottság úgy engedte tovább, hogy nem volt megfelelő idő a rendelkezések megvizsgálására és megvitatására. A törvény elfogadása súlyos visszalépést jelentene a magyarországi vallásszabadság terén.

Forrás: The Institute on Religion and Public Policy

About The Institute on Religion and Public Policy:

Having received two nominations for the Nobel Peace Prize, the Institute on Religion and Public Policy is one of the world’s most effective and well-respected advocates for freedom of religion and belief.

An international, inter-religious non-profit organization, the Institute is dedicated to ensuring freedom of religion as the foundation for security, stability, and democracy. Founded in 1999 and headquartered in Washington, DC, the Institute recognizes that religious freedom is more than just a church-state issue. As such, the Institute engages every segment of society to protect humankind’s most basic fundamental right: freedom of religion and belief. The Institute’s programs reflect this multi-faceted approach, in national security, corporate social responsibility, interfaith dialogue and media engagement.

Religious discrimination and persecution are not new issues. They have been around as long as humanity. But combating them does require new ideas and innovative solutions. The Institute has developed creative and exciting methods of advancing fundamental rights, energizing new advocates and rolling back religious discrimination, persecution and tyranny.

Many religious freedom advocacy groups do an important service by highlighting individual cases of persecution, discrimination, imprisonment and abuse. The Institute, however, has a more overarching goal: To create and strengthen legal, business, academic, media and other systems within countries—and internationally—to protect religious freedom so such abuses do not occur.

The Institute on Religion and Public Policy does not accept funding of any type from religions, religious institutions, or government agencies of any kind, unless government funds are specifically earmarked solely for the Interparliamentary Conference on Human Rights and Religious Freedom.

     1 komment Megtekintve 3. 468 alkalommal

Tisztelt Lázár János Frakcióvezető úr!

2011.06.17. Kategorizálva: Címlap   

Ezerkarú cigány bódhiszattva„A lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint egyházak vallásfelekezetek vallási közösségek jogállásáról” szóló, 2011. június 10-én Országgyűlés elé került 3503 sz. törvénytervezet megfosztja felekezeti jogaitól a Dzsaj Bhím Közösséget.

A Dzsaj Bhím Közösség tagjai imádkozni, tanítani, életformát váltani járnak az isten háta mögötti falvakba. A 2500 éve megvilágosodott Magasztos, a cigányokra hasonlító vándor koldus királyfi tanítása alapján mondják: „felelősséget vállalok a saját sorsomért”. Munkájuk nyomán mélyszegénységben felnőtt fiatalok kerülnek egyetemre, írástudatlanok ismerkednek a betűvetéssel, iszákos apák teszik le a poharat. A buddhista cigány fiatalok szembeszállnak az áramlopással, az iskolakerüléssel, eltüntetik a szemetet. Együttműködnek a Máltai Szeretetszolgálattal, az Ökumenikus Tanulmányi Központtal, a kecskeméti piaristákkal, a kvékerekkel, a Szeretem Magyarországot Klubbal, a Káldor Kollégiummal, a holland református Alfa College-dzsel, az Európai Buddhista Unióval, és a világ legnagyobb létszámú hátrányos helyzetű társadalmi csoportjával, az indiai dalitokkal. Aki ismeri őket, tudja: szükségünk van rájuk.

A magyar falvak ma sokfelé durva etnikai konfliktusoktól hangosak. Szervezett gyűlöletcsoportokat látunk masírozni, zavart kelteni. Büszkék lehetünk, hogy a mi országunk mégsem csak Gyöngyöspatából, Olaszliszkából és Tatárszentgyörgyből áll. Öröm, hogy Sajókaza, Alsózsolca, Hegymeg, Ózd, Mágocs, Baksa, Hidas, Alsószentmárton kiutat mutat a hitetlenségből. A magyar társadalom nem engedheti meg magának, hogy hátat fordítson a jó kezdeményezéseknek!

A törvénytervezet veszélybe sodorja hazánk talán legnagyobb létszámú roma nemzetiségi intézményét, a Dr. Ámbédkar Iskolát, mivel az néhány hónapon belül elveszítheti költségvetésének felét. Az iskola működését a magyar állam 2007. és 2011. között más egyházi iskolákkal azonos módon támogatta. Egy cigánytelepi gimnazista a Dr. Ámbédkar Iskolában az adófizetőknek eddig épp ugyanannyi forintjába került, mint egy debreceni református, egy pannonhalmi bencés vagy egy fasori evangélikus gimnazista. A roma diákok ezután fele annyit érnek nekünk, mint az elit gyermekei?

A törvénytervezet 8.§ (2) szerint „Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházzal.”

Balog Zoltán államtitkár úgy fogalmazott: sok jó példa van az országban a felzárkóztatásra, a sajókazai is ilyen. Látogatásának az volt a célja, hogy megismerje ennek az intézmények a hétköznapjait, működését. Példamutatónak nevezte, hogy a gyermekek és a szülők együtt tanulnak. Azt mondta, a cigányság világában gyakran lehet 35 éves nagymamákkal találkozni, itt kaphatnak egy újabb esélyt. Amikor már felnevelték a gyerekeket, a tanulás, illetve szakma elsajátítása felé orientálódhatnak. Dupla motiváció, ha ők is és gyerekeik is tanulnak - mutatott rá Balog Zoltán. Hozzátette: nagyon fontos, hogy több generáció együtt dolgozik ezen, és ebben a nők kiemelt szerepet kapnak és vállalnak.

Kérjük Frakcióvezető urat, segítse elő az indiai példaképeiket követő romák felekezeti jogainak zavartalan gyakorlását.

Letölthető, kinyomtatható, aláírható, elküldhető: 3720 Sajókaza, Rákóczi F. u. 29. (Klikk ide!)

     4 komment Megtekintve 5. 117 alkalommal

Technikai szám:

2453 (Ha szeretnéd közösségünknek adód egy százalékát felajánlani, akkor szükséged lesz erre a technikai-számra.)

Közösségünk 1. rész

Közösségünk (1. rész)
A Dzsaj Bhím egy vidám köszöntés, tízmillió indiai így köszön egymásnak. Ők a dalitok. Büszke közösség, amelynek a múltban nagyon nehéz sors jutott. Szüleik, nagyszüleik mind halmozottan hátrányos helyzetű emberek voltak, s még ma is sokuknak naponta szembe kell nézni a kiszolgáltatottsággal.
Őseik több mint egy évezreden át a társadalom számkivetettjeiként éltek: mindenki irtózott attól, hogy megérintse őket. Mások a közelségüket is elkerülték, mert még az árnyékukat is szennyezőnek gondolták. Ha jártak iskolába, külön ültették őket, ha kaptak munkát, mindig a legpiszkosabb, legrosszabbul fizető munka volt az övék.

Közösségünk 2. rész

Közösségünk (2. rész)
A köszönésükkel - Dzsaj Bhím - arra emlékeztetik egymást, hogy ötvenhatban sikerrel megvívták a maguk forradalmát az emberi jogaikért. Szent ügy az övék, megdobbantja a mi szívünket is, mivel mi is találkozunk lenézéssel, elkülönítéssel. Mi is szeretnénk magunk mögött tudni a hátrányos megkülönböztetést.
A dalitok története olyan, mint egy mese.

Közösségünk 3. rész

Közösségünk (3. rész)
Élt egyszer száz évvel ezelőtt egy népes családban egy tizenhét éves érinthetetlen fiú, a neve Bhím. A 14 testvér közül ő volt a legkisebb, de kitűnt közülük, vágott az esze, mint a beretva. Felfigyelt rá egy dúsgazdag mahárádzsa, látta, hogy milyen szegény, s ösztöndíjat adott neki, hogy tanuljon. Bhím tudta, hogy az otthoni iskolákban csak előítélet és elkülönítés várna rá, ezért elindult világgá. Eljutott Londonba, New Yorkba, és minden tudományos fokozatot megszerzett. Már Dr. Ámbédkarnak hívták, amikor hazament, hogy ügyvédként szolgálja az övéit.

Közösségünk 4. rész

Közösségünk (4. rész)
Ámde otthon még mindig érinthetetlennek számított a hindú vallás szent könyvei szerint. Ezért összehívta a barátait, és mindenki szeme láttára elégette a Manu törvénykönyve című hindú szentiratot, amelyben írva vagyon, hogy a hindúk nézzék le az érinthetetleneket. Polgárjogi harcos lett belőle és egyre nagyobb tekintélye volt szerte az országban. Amikor India 1947-ben elnyerte függetlenségét, ő lett az igazságügyminiszter. Rábízták, hogy írja meg az ország alkotmányát. Beleírta abba, hogy a diszkrimináció tilos.

Közösségünk 5. rész

Közösségünk (5. rész)
A dalitok öreg korában megbecsülésük jeléül Dr. Bábászáhébnek (apámuramnak) szólították. Ő azonban szomorúan látta, hogy bár mindenki tiszteli őt is, a törvényeit is, a hátrányos megkülönböztetés bizony továbbra is fönnmaradt. Ekkor elhatározta, hogy szellemi kiutat mutat az embereknek. Mivel az ítéleteinket a hitünk határozza meg, vallási fogadalmat tett: „hindúnak születtem, de nem fogok hindúként meghalni”. Elhagyta a vallást, amely annyi szenvedést és megaláztatást hozott az érinthetetleneknek, a ma már dalitoknak.

Közösségünk 6. rész

Közösségünk (6. rész)
Sokat tanulmányozta a világ összes hitét. Olyan hitet keresett, amely egybehangzik a józan ésszel, a modern tudománnyal, és amely szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdet az emberek között. Úgy döntött: a 2500 évvel azelőtt élt indiai királyfi útját követi: Buddha követője lesz. A dalitok sorsán ezzel fordított a legnagyobbat, hiszen Buddhát világszerte tisztelik, s e híres fiára egész India méltán büszke. Dr. Ámbédkar megmutatta tehát, hogy mindannyian választhatjuk a megbecsültség útját: az ember változtathat a sorsán. A nagy szertartásra százezrek követték Ámbédkart Nágpúr városába 1956 októberében. Ez lett a buddhizmus újjászületése Indiában. „Apámuram” hat hét múlva meghalt.

Közösségünk 7. rész

Közösségünk (7. rész)
Akik akkor ővele együtt új világlátást fogadtak, ma nagymamák és nagypapák. Unokáik ma már annyian vannak, mint Magyarország egész lakossága. Követik Ámbédkar példáját: a legnagyobb nehézségeket is vállalják, hogy tanulhassanak, és élhessenek emberi jogaikkal.

Az összes rész egyben

Közösségünk

  • hattyu: Elnézést de ez nem Bogdán József A vajdasági papköltőről itt talál infot
  • Mikrobi: Derdák úr, Prohászka és XII. Pius nem volt antiszemita, ön viszont hazudik, közpénzt lop és provokálja a tisztességes embereket. Ha a Katoli
  • Bódi Roland: Boldogat Ámbédkárnak születésnapja alkalmából!!!
  • Lázi András: Boldog születés napot kíván a 10. gimi osztály!!!!!
  • február: Jól mongya hogy ezt nem szabadna,csak már ott tartunk teljesen természetes lett a megnyilvánulásban hogy te oda valo vagy cigány vagy stb stb...

Tartalomjegyzék

Kontakt

    Elnök: Orsós János

    Cím:
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.

    Székhely:
    3532 Miskolc, Tátra utca 2.

    Telephelyek:
    3600 Ózd, Petőfi út 18-20.
    3659 Sáta, Kolozsvári út 5.

    Telefon:
    +36-30-830-20-29, +36-30-866-32-04

    Levelezési cím:
    3510 Miskolc, PF: 567

    A Dzsaj Bhím Triratna Közösség számlaszáma:
    Raiffeisen Bank, 12001008-00156776-00100009

Mottó

Taníttass, lelkesíts és szervezkedj! (Dr. Ámbédkar)

Jeles nap

Boldog Névnapot kívánunk minden kedves Róbert nevű látogatónknak!

Eseménynaptár

Szeptember 24-én: Punéi egyezmény

Október 14-én: Nágpúri áttérés

November 28-án: Az orientalisztika napja (Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 28-án indult el rejtélyes keleti útjára.)

November 5-től december 14-ig: Sajógalgócon a Lőrincz család 1944-ben négy zsidó munkaszolgálatos fiút bújtatott (Weisz Pált, Glückmann Zoltánt, Havas Istvánt és Kőrősi Istvánt)

Január 19-én: Dr. Martin Luther King Nap

Február 11-én: A vallásszabadság napja (1676-ban Michael de Ruyter Nápolyban kiszabadította a gályarab-prédikátorokat, például Túróczi Végh András füleki prédikátort, Kálnai Péter putnoki lelkészt, Szalóczi Mihály zubogyi prédikátort)

Március 21-én: A faji megkülönböztetés (apartheid) elleni küzdelem napja (1960 óta)

Április 14-én: Dr. Ámbédkar születésnapja

Május 2-án: Buddha születésnapja (2009-ben)

Augusztus 2-án: A cigány holokauszt emléknapja

Legaktívabb kommentelők

Látogatóink

Részletek

  • Online: 0
  • Mai látogatók: 318
  • Mai oldal-megtekintések: 746
  • Összes látogató: 181053
  • Összes oldal-megtekintés: 2465988